Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Az év legfontosabb űrkutatási eseménye

Az év legfontosabb űrkutatási eseménye

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 08. 06.
Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
2025-06-13 07:51:00

A MÁNE júniusban ismét Erdélybe látogat, hogy az „Édeskeserű” című előadásával négy város

Az első amerikai űrhajósnő élete
2025-06-13 06:00:00

Sally Ride az első amerikai nő volt az űrben, és egyike azon keveseknek, akik csendben írtak történelmet. A

A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus
2025-06-12 16:52:00

7 év után újra Budapesten lép fel a világ legismertebb gospelkórusa, a Harlem Gospel Choir! Egy este Marvin

A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen
2025-06-12 10:39:26

Fény, élet, örökség – Szipál Márton életművét ünnepli a debreceni MODEM, egy grandiózus tárlattal.

további bejegyzések a szerzőtől »

Novemberben a világon először ember alkotta jármű szállhat majd le egy üstökösön. Eddig ezeket az égitesteket csak távolról vizsgálták, a Rosetta űrszonda most landolhat rajta.

A részben magyar Rosetta űrszonda ma került a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös száz kilométeres közelségébe. Az Európai Űrügynökség tíz éve bocsátotta fel az űrszondát, amely eddig több mint hatmilliárd kilométert tett meg. A kutatók azt remélik a missziótól, hogy új ismereteket szereznek a Naprendszer kialakulásáról és az élet eredetéről. A következő másfél-két évben nyomon követik majd, hogy hogyan éledt fel az üstökös a Nap hatására.

A Csurjumov-Geraszimenko üstökös augusztus 3-án, 285 kilométeres távolságból. (Fotó: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)
A Csurjumov-Geraszimenko-üstökös ugyanis egyelőre csóva nélküli, hiszen a látványos képződmény úgy alakul ki, hogy az üstökös a Nap közelében aktívvá válik, így a felszínéről gáz és por áramlik ki, ez a por pedig a napsugár nyomásának hatására az üstökös mögött csóvává rendeződik. Ez okozza majd néhány év múlva az űrszonda halálát is - mondta Szegő Károly professzor emeritus a Kossuth Rádió
című műsorában. Hozzátette: ember készítette szonda sok üstököst vizsgált már, talán a leglátványosabb 1986-ban a Halley-üstökös vizsgálata volt. A világon elsőként a Halley-üstökös magját fényképezték le. Ez a mozzanat hozzájárult ahhoz, hogy még nagyobb lendületet kapjon az üstökös-kutatás.

A Rosetta misszió szervezése a kilencvenes évek elején indult, emlékezett a kezdetekre az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont korábbi vezetője. Az üstökösöket úgy lehet vizsgálni, hogy a szonda szembemegy velük a pályájukon, de így csak néhány órára találkozhatnak. Ezért azt találták ki, hogy olyan missziót kellene indítani, amely hátulról közelíti meg az üstököst, és együtt repül vele.

Fotó: parameter.sk
Az épület pincéjében a nyolcvanas években kialakítottak egy űrkutató központot. Itt őrzik többek között a Halley-üstökös magját megörökítő kamera másolatát, de több mint tíz évvel ezelőtt a Rosetta magyar alkatrészei is ide kerültek, ugyanis a keringő űrszonda és a Philae nevű leszállóegység fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek - mondta Szegő Károly, aki ekkor a leszállóegység fejlesztését koordináló nemzetközi irányító bizottság tagja, két évig pedig elnöke is volt. Hozzátette: a leszállóegységnek vannak műszerei és olyan elemei, amiktől függ, hogy az egész szonda működik-e, például egy energiaellátó tápegység, fedélzeti számítógép – mindkét egység Magyarországon készült. De készültek műszerek a leszállóegységre, az egyik az üstökös felszínén kavargó port próbálja mérni, a másik pedig töltött részecskéket vizsgál.

Az űrszonda ma kezdi el feltérképezni az üstököst, ezután dolgozzák ki a landolási forgatókönyvet. A landolás a tervek szerint november 11-én történik meg. Egy hónappal a leszállás előtt, amikorra pontosan és közelről feltérképezik üstököst, kezdik kiválogatni a lehetséges leszállóhelyeket. A körülbelül száz kilogrammos leszállóegységet egy szerkezet kilövi majd a szondáról, és az lassan leereszkedik az üstökös felszínére. A tudósok bíznak benne, hogy időben kinyílnak a lábai, befúrja magát a felszínbe, és elkezd mérni.

Azt, hogy a legtöbb üstökös krumpli formájú, már régóta tudják, de a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös leginkább egy öt kilométer kiterjedésű gumikacsára hasonlít. Nemrég pedig az is kiderült, hogy a felszíne a vártnál harminc fokkal melegebb, vagyis mínusz hetven fokos.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Csillagászat Űrkutatás Világűr Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Csillagok háborúja égen és földön Csillagok háborúja égen és földön

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr557936582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard