Novemberben a világon először ember alkotta jármű szállhat majd le egy üstökösön. Eddig ezeket az égitesteket csak távolról vizsgálták, a Rosetta űrszonda most landolhat rajta.
A Csurjumov-Geraszimenko-üstökös ugyanis egyelőre csóva nélküli, hiszen a látványos képződmény úgy alakul ki, hogy az üstökös a Nap közelében aktívvá válik, így a felszínéről gáz és por áramlik ki, ez a por pedig a napsugár nyomásának hatására az üstökös mögött csóvává rendeződik. Ez okozza majd néhány év múlva az űrszonda halálát is - mondta Szegő Károly professzor emeritus a Kossuth Rádió
című műsorában. Hozzátette: ember készítette szonda sok üstököst vizsgált már, talán a leglátványosabb 1986-ban a Halley-üstökös vizsgálata volt. A világon elsőként a Halley-üstökös magját fényképezték le. Ez a mozzanat hozzájárult ahhoz, hogy még nagyobb lendületet kapjon az üstökös-kutatás.
A Rosetta misszió szervezése a kilencvenes évek elején indult, emlékezett a kezdetekre az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont korábbi vezetője. Az üstökösöket úgy lehet vizsgálni, hogy a szonda szembemegy velük a pályájukon, de így csak néhány órára találkozhatnak. Ezért azt találták ki, hogy olyan missziót kellene indítani, amely hátulról közelíti meg az üstököst, és együtt repül vele.
Az épület pincéjében a nyolcvanas években kialakítottak egy űrkutató központot. Itt őrzik többek között a Halley-üstökös magját megörökítő kamera másolatát, de több mint tíz évvel ezelőtt a Rosetta magyar alkatrészei is ide kerültek, ugyanis a keringő űrszonda és a Philae nevű leszállóegység fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek - mondta Szegő Károly, aki ekkor a leszállóegység fejlesztését koordináló nemzetközi irányító bizottság tagja, két évig pedig elnöke is volt. Hozzátette: a leszállóegységnek vannak műszerei és olyan elemei, amiktől függ, hogy az egész szonda működik-e, például egy energiaellátó tápegység, fedélzeti számítógép – mindkét egység Magyarországon készült. De készültek műszerek a leszállóegységre, az egyik az üstökös felszínén kavargó port próbálja mérni, a másik pedig töltött részecskéket vizsgál.
Az űrszonda ma kezdi el feltérképezni az üstököst, ezután dolgozzák ki a landolási forgatókönyvet. A landolás a tervek szerint november 11-én történik meg. Egy hónappal a leszállás előtt, amikorra pontosan és közelről feltérképezik üstököst, kezdik kiválogatni a lehetséges leszállóhelyeket. A körülbelül száz kilogrammos leszállóegységet egy szerkezet kilövi majd a szondáról, és az lassan leereszkedik az üstökös felszínére. A tudósok bíznak benne, hogy időben kinyílnak a lábai, befúrja magát a felszínbe, és elkezd mérni.
Azt, hogy a legtöbb üstökös krumpli formájú, már régóta tudják, de a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös leginkább egy öt kilométer kiterjedésű gumikacsára hasonlít. Nemrég pedig az is kiderült, hogy a felszíne a vártnál harminc fokkal melegebb, vagyis mínusz hetven fokos.
Forrás: Hirado.hu
