Mintegy száz emberi maradványt, ezüst és bronz ékszereket, valamint két érmét is találtak a régészek az Árpád-kori temetőben folytatott ásatáson - mondta el Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze az MTI-nek.

Tóth Zoltán elmondta, az április közepén kezdődött ásatást a Heves megyei település ivóvíz-hálózata új nyomvonalának kiépítése tette szükségessé. "A terület nem volt ismeretlen számunkra, hiszen 1979-ben egy Árpád-kori templom maradványai és néhány sír is előkerült itt" - jegyezte meg a szakember. Elmondása szerint az apró, hat méterszer hatméteres templom a 11. század első felében épülhetett, amit a 12.-13. században 22-23 méteresre meghosszabbítottak. Ezt az újabb épületrészt és a templomhoz tartozó temető 63 sírját tárták fel most az egri régészek.

A régész hozzátette: harminc bronz és két ezüst hajkarikát, egy ezüst gyűrűt, két vascsatot, továbbá egy-egy Salamon (1063-1074), illetve Könyves Kálmán (1095-1116) király által veretett dénárt találtak. Az Árpád-korból való leleteket tekintve ez gazdag anyagnak számít - hangsúlyozta. Mint hozzátette, a sírok is tartogattak érdekességet, volt közöttük téglakeretes, kőpakolásos sír és fából kivájt rönkkoporsók maradványai is előkerültek.

Az elhunytakat keresztény szokás szerint nyugat-keleti tájolással, arccal keletnek temették el. Becslésük szerint legalább 300-400 sír lehetett itt, azonban ezek egy része a korábbi mezőgazdasági munkálatok miatt megsemmisült. Tóth Zoltán arra is kitért, hogy a terület az Aba nemzetség egyik birtokközpontja lehetett, amihez legalább két szolgálónépi település is tartozott. A leletek egy rész már most is látható a vármúzeumban. A csontok antropológiai vizsgálatát a tervek szerint ősszel kezdik meg, az ásatás anyagát pedig jövőre publikálja Tóth Zoltán.

Forrás: MTI