Az elmúlt két hétben körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces lelőhelyén.
Iharkút az egyetlen olyan európai lelőhely, ahol az eddigi leletek tanúsága szerint egy időben két páncélos dinoszaurusz faj is élt. Ősi Attila paleontológus 2000-ben fedezte fel itt Magyarország egyetlen dinoszaurusz lelőhelyét.Ősi Attila paleontológus, az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: 2013-ban kezdték el egy háromdimenziós csonttérkép elkészítését az iharkúti ősgerinces lelőhelyen. Egy nagy-felbontású GPS segítségével centiméter pontossággal meg tudják határozni egy felfedezett csont vagy bármilyen más ősmaradvány helyzetét, s azt is, hogy egy másikhoz képest hol helyezkedik el. Az ásatások során előkerült sok száz leletet így háromdimenziós térképen tudják ábrázolni, s információt kapnak arról, hogy hogyan helyezkedtek el a csonttartalmú kőzetrétegben.
Arra a kérdésre is szeretnének választ kapni, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy ilyen sok csontmaradvány kerül elő egy helyről. Az már tudható, hogy feltehetőleg a Dunántúli-középhegységben, a Bakony területén létezett egy csapdázódási hely, egy olyan terület, amelyre kiöntött a megáradt folyó, s összegyűjtött magával mindent, s ezen a néhány négyzetkilométernyi területen rakta le a leleteket. Egy 30-50 centiméter vastag kőzetréteggé tömörödve az üledékkel együtt megtalálhatók a növény- és ősmaradványok, benne a magyarországi dinoszauruszokkal, repülőhüllőkkel, krokodilokkal és egyéb állatok maradványaival, magyarázta a paleontológus.
Ősi Attila hangsúlyozta: a bakonyi dinoszaurusz lelőhely mind időben, mint térben egyedi. 85 millió évével olyan időintervallumot reprezentál a krétai időszakból, ami Európában sehol máshol nem található meg. Ugyanakkor térben is különleges, hiszen a Dunántúli-középhegység 85 millió évvel ezelőtt egy nagyobb sziget része lehetett, s ebből az időből ezekről az állatokról korábban semmilyen információ nem állt rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a tudósok bármikor felfedezhetnek akár egy új fajt, vagy egy olyan dinoszaurusz-csoportot – ahogy ez a 2009-es ásatásokon történt –, amelyet korábban Európában nem ismertek.
Ősi Attila arról is beszámolt a műsorban, hogy jelenleg 24-en dolgoznak a lelőhelyen. A feltárás után begyűjtött leleteket preparálják, feldolgozzák, értelmezik, a csontokat összehasonlítják más maradványokkal, s ez a munka el fog tartani a következő ásatási szezonig.
Forrás: Hirado.hu