62 éves korában, 1814. augusztus 21-én érte a halál az amerikai születésű angol fizikust, feltalálót és természettudóst a franciaországi Auteil-ben.
Londonban lett kormányhivatalnok, rövid időre Amerikába is visszalátogatott a megszálló csapatok élén, alezredesi rangban. A háború után fel akarta ajánlani szolgálatait a török ellen hadakozó német császárnak. Németországba utazott, s tervét bizonyára megvalósította volna, ha egy véletlen esemény egészen más irányt nem ad további pályafutásának. Megismerkedett Miksa herceggel, akinek annyira megtetszett Thompson modora, sokoldalúsága, hogy Károly Tivadar bajor választófejedelemhez intézett ajánlólevéllel látta el. Thompson rövid időre visszatért Londonba, hogy a királytól engedélyt kérjen a bajor szolgálatra: III. György nemcsak teljesítette kérelmét, de 1784-ben lovaggá is ütötte.
Thompson Münchenben a bajor választófejedelem főkamarása, altábornagy, hadsereg-főparancsnok, majd hadügy- és rendőrminiszter lett. Társadalmi reformokat vezetett be. Elterjesztette Watt gőzgépének használatát, tanácsára jobb tűzhelyeket és kéményeket építettek. A koldusok számára dologházakat létesített, ahol a hadseregnek gyártottak egyenruhát. Számos találmánya között kazánok, tűzhelyek és kávéfőző is található, ő terjesztette el az országban a burgonyát. 1790-ben a fejedelemtől grófi címet kapott, s korábbi amerikai lakóhelye után felvette a Rumford gróf nevet.
Elméleti fizikai kutatásainak eredményeit többek között 1798-ban A súrlódás által keltett hő forrásának kísérleti vizsgálata című tanulmányában foglalta össze. Kísérleteivel cáfolta a hőanyag-elméletet, addig ugyanis úgy vélték, a hőmennyiség hordozója egy, az anyagban tárolt, létrehozhatatlan és megsemmisíthetetlen, súlytalan szubsztancia, a caloricum. Rumford a hadiarzenál vezetőjeként mérte az ágyúcsövek kifúrásakor keletkező hőmennyiséget, s bebizonyította, hogy ilyenkor folyamatosan keletkezik hő, amellyel a vizet akár a forráspontig lehet hevíteni. Rumford megállapította, hogy a fúráskor leváló fémdarabkák fajhője (az a hőmennyiség, amely egységnyi tömegű anyag hőmérsékletének egy Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges) egyáltalán nem változik.
Leszögezte azt is, hogy egy meghatározott anyagdarabból, ha azt dörzsöléssel állandóan melegen tartjuk, az idővel arányosan hőt lehet elvezetni, vagyis annyi hőt tudunk belőle kivonni, amennyi nekünk tetszik. Végkövetkeztetése szerint a hő nem lehet szubsztancia, mert akkor egy testből nem vonhatnánk ki korlátlan mennyiséget. Kísérleti tényeit sokan elfogadták ugyan, de eltérően magyarázták. Mára bebizonyosodott, hogy igaza van és a kinetikus hőelmélet egyik úttörőjének tekintik.
Az arrogáns, nehéz természetű Rumford egy ideig a távollévő választófejedelem helyett vezette a bajor ügyeket, de végül annyira népszerűtlenné vált, hogy Károly Tivadar halála után, 1799-ben távoznia kellett Bajorországból. Visszatért Angliába, ahol 1800-ban Sir Joseph Banks-szel megalapította a Royal Institution of Great Britain-t, amely a közhasznú tudományok terjesztését tekintette feladatának. Angliában is folytatta hőtani kutatásait. Egy bizonyos mennyiségű víz súlyát folyékony állapotban és jégként is lemérte, s nem talált változást. Mivel a víz hőt veszített, amikor megfagyott és nyert, amikor megolvadt, következtetése szerint a caloricumnak, ha valóban létezik, súlytalannak kell lennie. Azt is bebizonyította, hogy a hővezető képesség az anyag szerkezetétől függ és egy optikai műszert is feltalált.
1803-ben Párizsban telepedett le. Elvette a forradalom alatt kivégzett Lavoisier özvegyét, aki híres férjének a nevét és jelentős vagyont vitt a házasságba. A házasság nem sikerült, négy év múlva elváltak - a kevéssé gáláns Rumford megjegyzése szerint Lavoisier-nek szerencséje volt, hogy időben lenyakazták és nem kellett sokat együtt élnie feleségével.
1814. augusztus 21-én a franciaországi Auteil-ben érte a halál. Bár élete nagy részét száműzetésben töltötte, utolsó éveiben kibékült hazájával: vagyonát az Egyesült Államokra hagyta, a Harvard College-ben létrehozta a Rumford-katedrát, a Royal Society és a bostoni Művészeti és Tudományos Akadémia részére pedig Rumford-érmet alapított 5000 dolláros pénzdíjjal. A kitüntetést a hő vagy a fény terén elért kiemelkedő tudományos eredményért kétévente osztják ki.
Forrás: Hirado.hu
