Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Elhunyt Dégh Linda néprajzkutató

Elhunyt Dégh Linda néprajzkutató

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 08. 22.
Enyedi Ildikó és Paolo Sorrentino új filmjeit is díjazták Velencében
2025-09-08 08:39:44

Átadták a világ legrégebbi, és egyben egyik legnagyobb presztízsű filmfesztiváljának díjait.  A 82.

XXX: A Söndörgő 30 évének hangjai a világ színpadain
2025-09-05 12:32:32

Harminc év zenei kaland, délszláv gyökerek és kortárs energiák: a Söndörgő jubileumi albummal és

Erdély szíve Székelyudvarhelyen dobban
2025-09-04 12:20:00

Szeptember 5–6-án több száz zenész és táncos érkezik a Nagy-Küküllő partjára, hogy együtt ünnepeljenek

Szohó mester utolsó teája: költői utazás a Meidzsi-kori Japánba
2025-09-04 09:57:09

Ibuki, a szamurájéletről álmodó lány és Szohó mester találkozása nemcsak a hagyományokkal való

további bejegyzések a szerzőtől »

Életének 97. évében elhunyt Dégh Linda, a magyar néprajzkutatás egyik vezető alakja, az Amerikai Néprajzi Társaság volt vezetője és több egyetem díszdoktora.

Unokaöccse tájékoztatása szerint a kutatót szerdán az Egyesült Államokban, bloomingtoni otthonában érte a halál szívelégtelenség következtében.

Dégh Linda az amerikai folklórtudomány egyik legjelentősebb központjának, az Indiana Egyetem néprajz tanszékének vezetője volt az 1970-es és 1980-as években. Tudományos munkásságának fő területei a folklór elbeszélő műfajok, az identitás és a népi vallásosság formái voltak. Többször feldolgozta a hagyományos népi hiedelmek továbbélését a modern tömegkommunikáció megjelenéseiben, úgy mint a horrorfilmekben vagy az sci-fikben.

Kiemelkedő munkája volt a századfordulón Amerikába kivándorolt magyar paraszti közösségek addigra már idős túlélői között az 1960-as években végzett kutatása, amely megmutatta, hogyan idomult a hagyományos magyar vidéki kultúra az amerikai és kanadai modern, ipari világhoz.

Dégh Linda 1918. március 19-én született Budapesten. 1943-ban végzett a Pázmány Péter Egyetemen, és már 1942-ben megjelent első könyve, Pandúr Péter meséi címmel. A tudós Ortutay Gyula tanítványa volt, ő maga pedig 1951-től oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Tudományos hírnevét elsősorban a Népmese és Társadalom című 1962-es munkája alapozta meg, amely jelentős részben az 1940-es években Kakasdra telepített bukovinai csángók között végzett kutatásain alapult. 

Az Indiana Egyetemre 1964-ben hívták meg vendégoktatóként, azonban a kiküldetése végén teljes állást ajánlottak neki, amit el is fogadott. 1978-tól - röviddel 1990-es nyugdíjba vonulásáig - vezette az intézmény néprajz tanszékét. 2002-ben a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatta.

Egyéb elismerései között szerepel az olasz Sigillo D'Oro, a Guggenheim Fellowship, a magyar Ortutay-díj és az Amerikai Néprajzi Társaság életműdíja is.

Több munkáját férjével, Vázsonyi Endre íróval - többek között a Rémusz Bácsi és a Fortélyos Mester Királysága alkotójával - együtt kutatta és írta.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
USA Gyász Folk Néprajz

Ajánlott bejegyzések:

  • XXX: A Söndörgő 30 évének hangjai a világ színpadain XXX: A Söndörgő 30 évének hangjai a világ színpadain
  • Erdély szíve Székelyudvarhelyen dobban Erdély szíve Székelyudvarhelyen dobban
  • Régi mesterségek, új élmények – kézműves tábor Tóthfaluban Régi mesterségek, új élmények – kézműves tábor Tóthfaluban
  • Csűrök között szól a világ – Jubileumi fesztivál Kalotaszegen Csűrök között szól a világ – Jubileumi fesztivál Kalotaszegen
  • Hagyomány új köntösben – Színes Folkudvar az EgyFeszten Hagyomány új köntösben – Színes Folkudvar az EgyFeszten

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr257937084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard