Idén télen tervezik felbocsátani a Hajabusza-2 aszteroidavadász japán szondát, amelyet szeptember végén szállítanak a kilövés helyszínére a végső előkészületekre.
A szonda egy H-2A hordozórakétán indul, és egy olyan aszteroidát céloz, amely a kutatók szerint a Naprendszer keletkezésének idejéből származik. Érkezése után európai fejlesztésű landolási egységet juttat az objektum felszínére, és 2020-ban földön kívül kőzetmintákkal tér haza.
A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) vasárnap mutatta be a sajtónak a Hajabusza-2-t. Egyelőre nem jelentették be a pontos kilövési dátumot, de elmondták, hogy a misszió ütemterve szerint decemberben indul, ekkor egy szűk ablak áll rendelkezésre, amikor is a Föld és a célzott aszteroida a felbocsátást lehetővé tevő pozícióban van. A tartalék kilövési ablakok 2015 júniusában és decemberében nyílnak meg.
Hitosi Kunyinaka, a Hajabusza-2 szakembere elmondta, az űrszonda - amely már majdnem teljesen készen áll az indulásra - tesztelését hamarosan befejezik a Tokió közeli Szagamihara kampuszán, és szeptember végén átszállítják a Tanegasima Űrközpontba. Megérkezése után installálják a pirotechnikai tölteteket, ezek felölelik ama robbanóanyagokat, amelyekkel kőzetanyaghoz juthat majd az aszteroida felszíne alól. Ezenkívül feltöltik üzemanyagtartályait is. A JAXA szerint a Hajabusza-2 mintegy 275 millió dollárt kóstál.
Kilövésére négy évvel azt követően kerül sor, hogy az Itokava aszteroidáról mikroszkopikus mintákat begyűjtő elődje, a Hajabusza hosszú és viszontagságos út után hazatért. Utódját már olyan frissítésekkel látták el, amely kibővíti tudományos vizsgálódásának körét és növeli az esélyét a sikeres misszióra. A Hajabusza-2 négy xenon ionhajtóművel indul az 1999 JU3 aszteroidához. A 975 méter átmérőjű objektumról úgy hiszik, az ősi Naprendszerből származó primitív kőzetből áll.
Miután sebességének növeléséhez 2015 második felében elrepül a Föld mellett, 2018 júniusában érkezik az űrvándorhoz, és 18 hónapot tölt vele. Számos műszerrel – többek között képalkotó eszközökkel, spektrométerrel és egy felszínt letapogató magasságmérővel – veszi szemügyre. Felszínére bocsátja az apró, szintén japán fejlesztésű MINERVA rovert, illetve a német gyártású MASCOT landolási egységet.
Az első Hajabusza mintegy három hónapot töltött az Itokava feltérképezésével, amely feleakkora volt, mint utódjának célpontja. A Hajabusza-2 aszteroidája másfajta miniatűr világ, C-típusú aszteroida, ide tartoznak a szerves és hidratált ásványokból álló objektumok. Ennélfogva több szerves anyagot és vizet hordoz, mint a burgonya alakú Itokava, amely kőzetekből és fémekből álló S-típusú kisbolygó. Az értékes kozmikus anyag vizsgálata a kutatók szerint fényt vethet a Naprendszer keletkezését övező rejtélyekre.
A szonda három mintát gyűjt be az aszteroidáról, többek között a felszín alól kirobbantott anyagból. A kőzetek textúrájától függően, egy vagy több grammot tárol el. A mintaszerzéshez szükséges három közeli randevút követően 2019 decemberében válik el az űrvándortól, és 2020 decemberében küldi haza a mintagyűjtő kapszulát.
Forrás: Hirado.hu
