Stephen Hawking azt állítja, hogy a két éve felfedezett Higgs-bozon elpusztíthatja az Univerzumot. Bizonyos energiaszint felett a részecske elveszítheti stabilitását, és új vákuum keletkezhet, amely beszippantja a miénket.
Ezúttal nem az antianyag fogja felrobbantani, vagy egy óriási fekete lyuk elnyelni az Univerzumot, most a Higgs-bozon a felelős a várható katasztrófáért. A „most” azonban néhány százmillió évvel odébb van, ha egyáltalán bekövetkezik.A vákuum kérdése egy nagyon bonyolult probléma, kezdte a magyarázta Horváth Dezső fizikus a Kossuth Rádió Szonda című műsorában. Peter Higgs és Francios Englert azért kaptak tavaly Nobel-díjat, mert ötven évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy a vákuum nem üres. Egy olyan erőtér tölti ki, amely kicsit hasonlít a mágneses térre, s amelyet Hawking Higgs-térnek nevez. Az elmélet szerint az elemi részecskék ettől a tértől kapják a tömegüket. Az erőtér legkisebb értéke, az általa biztosított erőnek a nullában van, tehát ahol az erőtér értéke nulla, ott van a legkisebb energia. Az ezzel kölcsönható részecskék igyekeznek a nullába telepedni, mert ott vannak a legkedvezőbb helyzetben. A Higgs-tér ezt megbontja, és van egy úgynevezett „vákuum várható értéke”, amely nem nulla, s ez jelenti azt a minimumot, ahol a vákuum található, mondta a fizikus.
A tudósok kiszámolták, hogy ha a részecskefizikai standard modell jó, akkor lehet egynél több ilyen minimum. Egészen nagy energián elképzelhető, hogy ha van egy másik minimum, akkor abba átcsúszhat a világ. Ezt úgy kell elképzelni – magyarázta Horváth Dezső –, mint egy völgyet. Egy hegyi tóban áll a víz, mellette pedig van egy völgy, s addig, amíg nem fúrnak lyukat a hegybe, a tóban megmarad a víz. Ha azonban a víz áttöri a hegyet, a mélyebb minimumba folyik le. A Higgs-térnek is van egy minimuma, amely „megmondja”, hogy az elektronnak és a többi elemi részecskéknek mekkora legyen a tömege. Ha az elektronnak más lenne a tömege, akkor megváltozna az egész világ.
Az Univerzum benne van egy völgyben, s kérdés, hogy van-e egy másik, még mélyebb völgy, de ennek nagyon kicsi a valószínűsége. Minden, amit a világról tudunk, az ellene mond ennek, tette hozzá Horváth Dezső. Az, hogy a CERN-ben újraindítják a nagy hadronütköztetőt, és elkezdik még nagyobb energiákon egymásnak lökni a részecskéket, semmivel nem fenyeget, nagyon távol áll azoktól az energiáktól, amelyekről szó van. A kozmikus sugarakban vannak ilyen óriási energiák, de a jelenlegi technikával ahhoz, hogy olyan energiájú részecskéket állítsunk elő, mint a legnagyobb energiájú kozmikus sugarak, akkora gyorsítót kellene építeni, mint a naprendszer. Hawking elméletét a részecskefizikusok nem tekintik komolynak, fűzte hozzá Horváth Dezső.
Forrás: Hirado.hu