Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei szerint kozmikus becsapódás Észak-Amerika területén okozhatta 12 ezer 800 évvel ezelőtt a fiatalabb driászként ismert hirtelen eljegesedést.

Az eljegesedés egybeesett az olyan nagy testű állatok kihalásával, mint a masztodon vagy a kardfogú tigris. A kedvezőtlen klimatikus viszonyok megtizedelték a korabeli népességet is, így például a fiatalabb driász időszakára teszik a paleoindián Clovis-kultúra eltűnését is.

Többféle elmélet született az északi féltekét alig néhány hónap alatt jégbe borító drámai események megmagyarázására, amelyeket egyebek mellett összefüggésbe hoztak óriási erejű vulkanikus jelenségekkel és napkitöréssel is - olvasható a Chicagói Egyetem honlapján.


A legújabb kutatás keretében 6 ország 21 egyetemének tudósai keresték a választ a fiatalabb driász rejtélyére. Tizenegy ország 32 helyszínén vizsgálódva arra a következtetésre jutottak, hogy az egyetlen lehetséges megoldás a mikroszkopikus gyémántszilánkokban keresendő, amelyek 50 millió négyzetkilométeres területen szóródtak szét Európában, Észak- és Dél-Amerikában.

A gyémántszemcsék, olvadt ásványi gömböcskék, egyéb, magas hőmérsékleten képződött anyagokkal egyetemben egy vékony, a földfelszín alatt csupán néhány méternyire lévő rétegben összpontosulnak. Mivel ilyen típusú anyagok 2200 Celsius-foknál magasabb hőmérsékleten keletkeznek és viszonylag kis mélységben ekkora mennyiségben találhatók, nagy a valószínűsége, hogy valamilyen kozmikus esemény eredményeként képződhettek és szóródhattak szét.

Az eredményeket a  The Journal of Geology folyóirat közölte.

Forrás: MTI