Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású költő-énekese ma ünnepli 80. születésnapját. Tizenharmadik lemeze szeptember 23-án jelenik meg.
Leonard Norman Cohen néven a kanadai Montrealban született, egy lengyel–litván eredetű középosztálybeli zsidó családban. Kilencéves volt, amikor mérnök és kereskedő apja meghalt, az utána maradt pénzből tanulhatott, később pedig megengedhette magának, hogy csak az irodalommal foglalkozhasson. Tizenhárom évesen fogott először gitárt a kezébe, akkor még csak azért, hogy egy lányt elbűvöljön. Tizenhét évesen iratkozott be a McGill egyetemre, ekkor már kávéházakban lépett fel és együttese is volt.
Még meg sem száradt a tinta diplomáján, amikor 1956-ban megjelent első verseskötete, amely kedvező kritikát kapott, de alig néhány példány kelt el belőle. 1961-ben megjelent második kötete után már elismert költőnek számított, ennek jövedelméből és különféle ösztöndíjakból kényelmesen élt, beutazta a világot, több évet töltött egy görög szigetre visszavonulva, csak az írással foglalkozva. Ekkor született két regénye, ami azóta magyarul is megjelent (A kedvenc játék és a Szépséges lúzerek), az utóbbiért egyenesen James Joyce-hoz hasonlították.
Ekkoriban kezdett ismét zenével foglalkozni, amit költészete természetes kiterjesztésének fogott fel. Az Egyesült Államokba költözött, egy ideig a countryzene Mekkájának számító Nashville-ben élt. A jellegzetes hangú költő-énekes neve akkor lett széles körben ismert, amikor Judy Collins műsorára tűzte Suzanne című dalát.
Collins nógatására lépett fel hosszú idő után újra előadóként, 1967-ben a híres newporti folkfesztiválon. A közönség soraiban ott volt a Columbia kiadó legendás producere, John Hammond Sr. is, aki azonnal szerződtette, s nem sokkal később megjelent első lemeze, a The Songs of Leonard Cohen. A majdnem monoton hangú, érzékeny hang, a személyes szövegek megkapó egységet alkottak, a lemez sikernek bizonyult. Az írással sem hagyott fel, összegyűjtött verseiért megkapta a legmagasabb kanadai irodalmi kitüntetést, amelyet azonban visszautasított.
Második lemeze, a Songs from a Room még melankolikusabb, ezen található a Bird On a Wire és a The Partisan, utóbbit azonnal feldolgozta Joan Baez. A rockzene történetében meglehetősen egyedülálló módon Cohen 35 évesen került a legnagyobb sztárok közé: Woodstockban ugyan nem volt ott, de egy évvel később emlékezetes koncertet adott a Wight szigeti fesztiválon, ahol Jimi Hendrix és a Doors is fellépett.
Lemezei két-három évente jelentek meg, a Songs of Love and Hate (1971), a New Skin for the Old Ceremony (1974), a Death of a Ladies’ Man (1977). Ezen már Phil Spector producerrel dolgozott együtt, így a dalok kissé poposabbak, gazdagabb hangszerelésűek. Az 1984-ben megjelent Various Positions című lemezen található legismertebb és legtöbbször feldolgozott dala, a Hallelujah.
Az 1988-as I’m Your Man gyökeres változást mutat: a fő hangszer a szintetizátor lett, s a dalszövegekben több a társadalmi mondandó és fekete humort is tartalmaztak, ezen a lemezen hallható a címadó dalon kívül a Tower of Songs, a First We Take Manhattan és az Everybody Knows.
1994-ben, a The Future bemutató turnéja után Cohen egy zen központba vonult vissza. A következő öt évet a világtól elzárkózva, meditálással töltötte, 1996-ban rinzai zen buddhista szerzetessé szentelték és felvette a Jikan nevet, ami azt jelenti: a csöndes. Visszatérve újabb albumokkal örvendeztette meg rajongóit, a 2001-es Ten New Songsról emlékezetes a Boogie Street és az In My Secret Life. 2004-ben adta ki pályafutásának legkülönösebb és legszemélyesebb lemezét: a Dear Heather country-feldolgozást is tartalmaz és olyan dalokat is, amelyeknek csak zenéjét írta Cohen.
A jóval a hetvenen túl járó költő-énekes 2008-ban világ körüli turnéra indult, 2009 augusztusában a zsúfolásig megtelt budapesti Sportarénában is koncertezett, hatalmas sikerrel. A koncertkörútról lemez és DVD is készült. A 2012-ben megjelent Old Ideas tizenegy országban lett listavezető, a rockzene történetében valószínűleg példátlan, hogy egy 77 éves előadó lemeze első helyig jusson.
Szerzeményei gyakran érzelmileg súlyos, lírai darabok, közelebb állnak a költészethez, mint a dalhoz, Cohen sokszor inkább csak dallamosan szaval hitről, magányról, az emberi kapcsolatokról. Hangja jellegzetes rekedtes, hangterjedelme nem túl nagy, de előadásmódja mindezt feledteti, elvarázsolja közönségét. Műveiből több mint ezer feldolgozás készült, magyarul 1998-ban Kern András egy teljes lemezt készített Cohen dalaiból, 2003-ban A vendégek címmel jelent meg egy feldolgozáslemez Zorán, a Kispál és a Borz és mások részvételével.
A Grammy-díjas Cohent 2008-ban beválasztották a rock and roll halhatatlanjai közé, az életéről szóló könyv 2010-ben jelent meg magyarul Leonard Cohen – Hallelujah címmel. 2011-ben megkapta a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria Hercege-díjat irodalom kategóriában, a zsűri méltatása szerint egyedülálló egységbe fűzte a költészetet és a zenét.
Forrás: Magyar Nemzet Online
