Szeptember 28-án nyílik, és majdnem egy hónapig látható a 60. születésnapját ünneplő Szirtes János kiállítása Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériájában.
A látogatók 1000 m2-en betekintést nyerhetnek a 80-as évek érzéki új festészetének, a 90-es évek egzisztenciális létkérdéseit boncoló meditatívabb vonalának, a művész térrel és testtel kapcsolatos kutatásainak összeolvadásába egyetlen életművön belül, ötvözve a jelen kor multimediális közegével.
A Pro/Contra Szirtes János eddigi egyik legnagyobb kiállítása, melynek címadója az utóbbi évek nagyszabású videóperformansz sorozata. Vagyis a kiállításon a gazdag festmény-válogatáson túl, ahol olyan emblematikus alkotások is szerepelnek, mint a 1984-es Csodaszarvas, 1997-es Fekvő fa, fekvő kristály sorozat számos darabja, kiemelt hangsúlyt kap Szirtes videó és performansz munkássága is több száz videójának és performansz-dokumentációjának köszönhetően. Egy térben egyszerre ennyi videó munka (hozzávetőleg 270 db!) Szirtes Jánostól még nem került bemutatásra.
A kiállítás alkalmával Szirtes János munkásságáról egy hiánypótló, jubileumi könyv is kiadásra kerül, melynek bemutatójára 2014. november 8-án, szombaton, a Zsolnay Kulturális Negyedben kerül sor.
A pécsi tárlat a Várfok Galériában és a Várfok Project Roomban 2014. október 22-én nyíló kiállításokkal válik teljessé, a három együttesen Szirtes János retrospektív kiállításának tekinthető.
Szirtes János művészete
Szirtes János művészi pályájának kezdete a 70-es évek második felének avantgárd, konceptualista műhelyeire, az Erdély Miklós általa vezetett INDIGO csoport kreatív kutatásaira, valamint Hajas Tibor új utakat nyitó performanszaira vezethető vissza. A másik meghatározó pont a 80-as évek új festészeti törekvései, annak is különösképpen az archaikus motívumokkal és dekoratív formákkal dolgozó irányvonala. A népművészet elemei, természeti népek primitív ornamentikája jellemzi Szirtes ezen korszakának alkotásait.
Az évtized közepére általánosan jellemző a filozófiai tartalmak felerősödése, egzisztenciális létkérdések vizuális megjelenítésének lehetünk tanúi. Szirtes Jánosnál az ősi kultúrák rituáléinak jelentősége kerül egyre inkább előtérbe, melynek gyönyörű példái a 90-es évek koromképei. Egy másik irányvonalat képeznek a tér szerkezetét és az organikus- anorganikus világ összefüggéseit vizsgáló alkotások, melyek szintén időről-időre visszatérnek munkásságában. A kompozíciók több rétegben épülnek fel, ahol a gesztusok hevessége és lendülete szabad struktúrákká áll össze. A hol finoman oldott, hol fröcskölt felületeket gyakorta grafikus részletek törik meg, írják felül, ami nem véletlen, hiszen Szirtes a Képzőművészeti Egyetem grafika szakán végzett.
Az érzékiség mibenlétének kutatása, a performance akciójának 2D-os összesűrítése, esztétikai önábrázolás mind-mind leolvashatók a munkákról. Ezeknek a testtel kapcsolatos kutatásoknak a legújabb példái az utóbbi évek fotósorozatai is, ahol a műalkotás hordozója maga a test lesz, ez rögzíti az akció folyamatát. A test hangsúlyos szerepeltetése és az önreflexió ismét összekapcsolja a képek világát a performance-éval, jelezve azt, hogy a különféle műfajok mennyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz az életműben.
Szirtes János performansz munkássága a 70-es évek második felére vezethető vissza, azóta több száz performanszt adott elő világszerte. A kiállításon láthatóak lesznek a 80-as 90-es évek híres szerepléseinek - 1982-es Erőss Jánoss, 1983-as Avanti, 1997-ös Fekvő fa, fekvő kristály - dokumentációi, a 2004-ben a Műcsarnokban bemutatott Szégyentitok c. installáció videói. Teljességében bemutatásra kerül az elmúlt két év nagyszabású vállalkozása, a Pro/Contra videóperformansz sorozata, melynek vezérfonala egyrészt az elmúlt 30 év nagy motívumainak összegyűjtése, feldolgozása, valamint újabb utak és kihívások keresése.
Szirtes Jánost művészeti érdemeinek elismeréseként többek között 1990-ben Munkácsy-díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. Munkái olyan jelentős közgyűjteményekben kaptak helyet, mint például az aacheni Ludwig Múzeum (D), a svéd Upplands Kunstmuseum, a budapesti Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, stb. A világ számos pontján mutatta már be performance-ait, 2013-ban például Japánban a NIPAF’13 Nemzetközi Performance Fesztiválon képviselte hazánkat a nyolc külföldi meghívott művész egyikeként.
