Szeptember 26. és október 19. között négy egymást követő hétvégén retrospektív vetítéssorozatot rendeznek a magyar filmművészet közelmúltban elhunyt, kiemelkedő alkotóinak munkáiból az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A jelképes árú belépővel látogatható vetítéseken Jancsó Miklós, Maár Gyula, Xantus János, Szécsényi Ferenc és Kézdi-Kovács Zsolt filmjeit láthatják a nézők.

A Filmnet Produkció szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával, a MaNDA és az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésével megvalósuló program szeptember 26-án pénteken kezdődik: 18:30-kor Törőcsik Mari és Koltai Lajos nyitja meg a Maár Gyula festményeiből álló kiállítást, majd 19:00 órától a nyitó díszelőadáson a rendező 1975-ös filmjét, a Déryné, hol van? című alkotását vetítik. A Pilinszky János és Maár Gyula „négykezesében” megszületett rembranti fényű film a művészlét kérdéseinek költői szépségű, örök érvényű megfogalmazása, Koltai Lajos díjnyertes operatőri munkájával. A filmben nyújtott alakításáért a címszereplő Törőcsik Mari elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját és Cannes-ban a Legjobb női alakítás díját. A nyitóvetítésre a belépés díjtalan.

Az első hétvége további részében Jancsó Miklós ritkán látható, klasszikus filmjeivel emlékeznek a szervezők a filmművész születésnapjára. Szeptember 27-án szombaton délután Jancsó markáns, „posztmodern, rendszerváltó” filmje, az Isten hátrafelé megy kerül műsorra, amelyben egy forgatáson a monitorokon az elképzelt „moszkvai puccs” képei peregnek. A vetítést követően kávéházi beszélgetés keretében elevenítik fel az egykori „Jancsó-szalon” meghívott vendégei az idén elhunyt filmművész munkásságát. A beszélgetés résztvevői Csákány Zsuzsa, Balázsovits Lajos, Marx József, Kende János, Galkó Balázs, Márton István és Flórián Endre, a moderátor Vágvölgyi B. András. Este 8 órától pedig ingyenes vetítésen láthatják a nézők a magyar-olasz koprodukcióban, Monica Vitti főszereplésével készült A pacifista című filmet, melyben Jancsó olasz viszonylatban fogalmazza meg 1968 élményét.

Szeptember 28-án vasárnap délután a Szerelmem, Elektrát vetítik, melyben Jancsó és Hernádi Gyurkó László színműve nyomán helyezte az ősi görög drámát és mítoszt a magyar pusztába. A kísérőfilm Pintér Georg Tanulmány című kisfilmje a jancsói módszerről. A werkfilmben megismerhetjük, hogyan is készül egy tízperces Jancsó-snitt. Ezután a Pepe és Kapa-sorozat egyik szürreális alkotása, a Kelj fel komám, ne aludjál! látható, melyben a címszereplők ezúttal hadifoglyok, munkaszolgálatosok, zsidó, magyar és német katonák egy elképzelt filmforgatáson. Végül az első hétvégét az Elie Wiesel regényéből készült A hajnal vetítése zárja, amely azt a lelkiismereti kérdést veti föl, hogy szentesítheti-e bármilyen szent cél egy ember megölését. A kísérőfilm ezúttal a Jelenlét 1-3. című, húsz éven átívelő, három részből álló dokumentumfilm.

Az október 3-5. közötti hétvégén Szécsényi Ferenc és Maár Gyula munkássága kerül előtérbe, látható lesz többek között a Vasvirág (1958), a Végül (1974), a Teketória (1976) és a Malom a pokolban (1987). Október 10-12. között Xantus János filmjeiből látható válogatás, olyan klasszikusokkal a programban, mint az Eszkimó asszony fázik (1983), a Rock-térítő (1988) és a Szoba kiáltással (1980).

A vetítéssorozat utolsó hétvégéjén, október 17-19. között a hosszas betegség után nemrég elhunyt Kézdi-Kovács Zsoltra emlékeznek az És mégis? (1991) című filmje vetítésével, a hétvége további részében pedig látható lesz Jancsótól a Fényes szelek (1968) és a Szegénylegények (1965), valamint Maár Gyulától a Hoppá (1992).