Zsembery Péterhez hasonlóan, őt is ismeri már az irodalmi világ. Különös költő-írónak látom, aki naplószerű prózát ír.

És mer írni bármiről, kórházól, hivatalról, magányról, szexről, a testi lét összes lehetséges öröméről, kínjáról, borzalmáról. Élete non-fiction nyersanyagából merít. Erős nyelvi érzéke van. Radikális a szeme, tiszteli az igazságot. Csak azt tiszteli. Annyira életre-halálra hű szemléletének szabadságához, amennyire a családjához is, vagy a tűpontos, öngyűlölő megfigyeléseihez. Úgy ír, mikor kell, vagyis ha akar, akár a villanyárammal telített drótkerítést egy pillanat alatt megcélzó foglyok szoktak meghalni, a lágerekben. Finom ember és erős nő. Humora van. Rosszkedvű is mer lenni. Magán kívül nem bánt senkit. Érdemes rendszeresen olvasni.