Egy a napokban megjelenő könyv bemutatja, miként hatottak és hatnak mind a mai napig egymásra a képregények és a klasszikus festmények.
Már elmúltak azok az idők, amikor a képregényművészetet könnyed, felszínes műfajnak tartották. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint a képkockák közé beemelt klasszikus művészet vagy a legendás rajzok megjelenése a kortárs képzőművészeti alkotásokban? A Festészet a képregényekben alaposan kimeríti a témát, és gazdag példatárat vonultat fel mindkét műfaj alkotásaiból. Asier Mensuro művészettörténész 543 rajzot válogatott ki Luis Gasca, gyűjtő kollekciójából. A könyv a barlangrajzoktól a pop art-ig minden korszak művészetébe belekóstol; és arra is felhívja a figyelmet, hogy ebben a populáris, alapvetően gyerekeknek szánt műfajban is felfedezhetünk igen komoly üzeneteket.A mű a téma “slágereit” vagyis a képregényrajzolók által legtöbbször felhasznált alkotásokat is bemutatja, így Picasso Guernicája nyolcszor, Munch Sikolya kilencszer Da Vinchi Mona Lisája pedig tizenegyszer bukkan fel a könyv lapjain.
“A képregények kapcsolata a narratív festészettel – vagy akár a kapcsolódó műfajokkal, többek közt a 18., 19. századi sajtó illusztrációival - tagadhatatlan. A kortárs művészetben pedig olyan fontos alkotók merítenek a képregényekből, mint például a japán mangákat felhasználó Takashi Murakami.” –nyilatkozta az író.
Forrás: abc.es/cultura