Német régészek a görög világ legnagyobb iparnegyedét tárták fel egy szicíliai ásatáson. A több mint 970 méteren elnyúló kézműves negyed mintegy 80 égetőkemencére támaszkodott a kerámiák előállításához.
"A legnagyobb átmérője öt méter, ezzel a leghatalmasabb égetőkemence, amit valaha görög városban találtak” – mondja Martin Bentz, a Bonni Egyetem kutatója. A leleteket Selinunte külterületén találták meg, Szicília délnyugati partvidékén. A legnyugatibb görög kolóniaként hatalmas templomairól ismert Selinunte évszázadokig jólétben élt, mígnem az első pun háború során a karthágóiak földig rombolták.
A mára eliszaposodott Cottone folyó mentén elterülő iparnegyed a városfalakon belül működött. „A város többi részétől egy üres régió választotta el, hogy megvédhessék a lakosokat a lehetséges tüzektől, a szagoktól és zajtól” – mondja Benzt. A kutatócsapat hosszú árkokat ásott, hogy elérje a műhely végét, és felfedezte, hogy egyetlen hatalmas, homogén konstrukcióról van szó, amelyet a városdomb lankáinak négy teraszára építettek. Az iparnegyedben helyet kapott egy középső udvar, ahol az égetés előtt kiszárították a tárgyakat, ezenkívül találtak két nagy méretű munka- és égetésre szolgáló területet, valamint a város felé egy boltot, ahol a kész termékeket árulták.
„Az egész konstrukció több mint 362 négyzetméter területű, így a legnagyobb műhely, amit eddig a görög világban felfedeztek” – magyarázza. A negyedet és a műhelyt körülbelül Kr. e. 550-ben alapították. Akkoriban a termelés leginkább az apró, művészi terrakotta szobrocskákra fókuszált. A Kr. e. 5. század közepe felé elkészült egy új, nagyobb struktúra, ezzel megkezdődött a tetőcserepek és mindennemű vázák tömegtermelése. A műhely Kr. e. 409-ben pusztult el, amikor Selinust – ahogy a görögök nevezték – meghódították a karthágóiak. A négy éve megkezdett ásatások a tervek szerint legalább 2016-ig tartanak.
Forrás: Hirado.hu
