Monodrámák sora készül a Radikális Szobaszínházban. Az első egy mindennapos témát érint: az árvacsalánfélék családjához való teremtő vonzás törvényeiről szól.
Formanek Csabát – színészt és rendezőt – jól ismerem, és talán nem túlzok, ha azt mondom az utóbbi egy-két évben barátommá lett. Egy barát darabjáról írni sokkal nehezebb, mint egy ismeretlenéről. El lehet persze játszani, hogy semmit sem tudok róla, hogy nem is ismerem, és az egekbe méltatni, de nekem nem stílusom ez, és hozzá sem lenne méltó. Többet ér talán az olvasó számára is, ha egy barát beszél egy barátja munkájáról. Őszintén.
Formanek Csaba társulatának, a Radikális Szabadidőszínháznak első fénykora a tragikus sorsú Tűzraktérben volt, majd hosszabb vándorlás után, a túlpörgetés helyett a társulat visszahúzódott, és idén megalkották Budapest talán legkisebb színházát: a Radikális Szobaszínházat. Maximum 10-15 néző fér be az egyébként hibátlanul kialakított „üres térbe”, ahol a következő évadban fiatal színészek saját darabjaitól kezdve a butoh-előadásig minden lesz. Egy kis szoba. Szinte semmi, ugye? Kevés tér, melyben minden mozdulat és minden lélegzetvétel hallható, éppen ezért a játékban súlya és szerepe van minden apróságnak. A nézők közelsége a benne-lét érzetét kelti, a szoros egymásra utaltság szétolvasztja a falat nézőtér és színpad között. Semmiből is színházat, mert minden színház... talán ez lehetne Csaba poétikája, de biztosan tiltakozik majd, ha ezt olvassa, és kifejtené, hogy pont fordítva: ...minden színház, mert semmi sem színház.
Ebben a különleges térben a társulat vezetője viszi elsőként bőrét a vásárra, saját maga által írt darabjával, melynek címe „FACTURA LAMIACEAE, avagy az árvacsalánfélék családjához való teremtő vonzás törvényeiről”. A monodráma 85 perces, humoros és poétikus részek jó ritmusban megszerkesztett váltakozásával beszél személyiségek, szerepek és műfajok közötti átjárhatóságról, amely egyébként Formanek Csaba visszatérő témája, bár valószínűleg ő ez ellen is tiltakozna. „Milyen visszatérő téma? Hülye vagy, Tibor?” – és alighanem igaza lenne, de én mégis így látom. Személyesség és eltávolodás váltakozik a megszólalók hangjában, mert miközben látszólag egyetlen énünk van, az az egy én felveszi a történetben megjelenített szerepeket, mígnem az általa irigyelt, féltékenyen követett „másik” lesz, lett légyen az szerelme szeretője, vagy váljon Sri Lanka legtitkosabb kertjének kertészévé. A két professzor alakja, a professzor lánya, a szerelmi háromszög harmadikja, az író, a mások szerepét ellopó szereptelen szerep, csak hogy néhányat említsek az egymásba át- és átfolyó, át- és átjátszódó szerepek közül.
Eleinte zavartan ülsz, nem érted, hogy már megint mit akar ez az őrült Formanek, aztán beszippant a történet, elkezded látva-látni a vágyak és szerepek erdejébe keveredett másikat, aki ugyanaz.
Csaba a barátom, de nem ezért, hanem mert tényleg valami mást, valami igazán izgalmas színházat alkotott ismét: darabját, Radikális Szobaszínházát, minden olvasómnak, minden barátomnak, csak ajánlani tudom.
FACTURA LAMIACEAE, avagy az árvacsalánfélék családjához való teremtő vonzás törvényeiről
monodráma, 85 perc Müvelődési Szint, Radikális Szobaszínház
Írta, rendezte, játssza: Formanek Csaba
Fény: Pignitzky Ádám
FAKTÚRA - latin eredetű szó, tárgyak, műalkotások felületének a kivitelezéséből fakadó és a látványt is nagymértékben befolyásoló sajátos mód és minőség. A faktúra tulajdonképpen a művész kézírása, vagyis ecsetkezelése, festészeti technikája, egyéni stílusa és az egyetlen, ami nem hamisítható; LAMIACEAE ('lámiáké') - az árvacsalánfélék (vagy ajakosvirágúak) családjába tartozó növényfajok. FORMANEK CSABA – rendező, színész, a budapesti Radikális Szabadidő Színház alapítója és művészeti vezetője; A FACTURA LAMIACEAE az első monodrámája, mely egy szerelmi háromszög történetét meséli el. Az elbeszélő monológjaiban mint egy rögeszmés művészi alkotás bontakozik ki és terebélyesedik el a vágy titokzatos tárgya, hogy aztán az őrületig fokozódva kényszerűen el is pusztítsa, amit alkotott. A költői és drámai elemekből szőtt, képzeletbeli világokban közlekedő darab szövege Tiszakécskén, az Új Alkotóműhely Művésztelepen született, és itt került sor az előadás első munkabemutatójára is.
A budapesti premier a MÜSZI-ben, az ezzel az előadással megnyíló RADIKÁLIS SZOBASZÍNHÁZban volt látható szeptemberben, ahol az ősz során a társulat több tagja is bemutatkozik a monodráma műfajában.
