59 éves korában, 2012. november 13-án súlyos betegségben hunyt el Xantus János filmrendező. Az évforduló alkalmából a rendező életműve és a magyar underground a Párizsi Magyar Intézet programjának témája.

Az Eszkimó asszony fázik, a Rock térítő és számos magyar kísérleti film alkotója két évvel ezelőtt vesztette életét. November 15-én 15 órától filmvetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak a Párizsi Magyar Intézetben Xantus János munkásságát és a magyar underground mozgalmat középpontba állítva.

Neve közel negyvenévnyi munkássága alatt összefonódott a kísérletező képalkotással, egy újfajta, a vasfüggöny mögött különösen kevéssé ismert filmnyelv létrehozásával. Látásmódjában mindig új utakat keresett, eszközrendszerében mindig újszerű és meglepő maradt. A szürrealizmus, a modernizmus, a francia újhullám egyaránt hatással voltak rá. Művei a magyar új szenzibilitás legmarkánsabb alkotásai, amelyeket egy teljesen új hang és egyfajta szabad filmnyelv létrehozása jellemez a magyar filmművészetben.

Könnyedén bánt a különféle stílusokkal, filmjeinek egyaránt meghatározó elemei a lírai, az abszurd, a groteszk és a tragédia, az improvizáció és egyfajta játékosság is, amelyek így mindig zárójelbe teszik és újra értékelik  a sokszor dokumentarista eszközökkel ábrázolt képi világ törékeny valóságát. Ez a törékeny valóság az, amely meghatározta a berlini fal omlását megelőző ’80-as éveket, amikor a szabad nyugati szellemi és művészeti mozgalmak már nem ismertek határokat, ugyanakkor az egzisztenciális valóság még mindig a vasfüggöny rabja maradt. Ebben az ellentmondásban születtek a magyar underground legjellemzőbb művészeti mozgalmai- zenei, képzőművészeti és színházi irányzatok, szellemi műhelyek, amelyekhez elválaszthatatlanul kötődnek Xantus János filmjei.

Neve végérvényesen összefonódott a ’80-as évek magyar undergroundjával  első nagy játékfilmje, az 1984-ben a Cannes-ban is bemutatásra került Eszkimó asszony fázik című filmmel.

Halálának második évfordulójához kötődő filmvetítések és a kerekasztal-beszélgetés során a közeli barátok és munkatársak nemcsak Xantus János a rendező, a barát, a munkatárs portréját szeretnék megrajzolni, de az életművén át bepillantást is szeretnének adni a magyar underground művészet rendszerváltás előtti időszakába.