A magyar színpadi néptáncművészetben először mutatja be a szinte „elfeledett” Kárpátalja néphagyományát új műsorával a Magyar Állami Népi Együttes november 16-án a Nemzeti Színházban.
A Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, a Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. A műsor kaput nyit az elfeledett kárpátaljai régióra; felmutatja mindazt, ami e népek hagyományaiban közös, és mindazt, ami nemzeti sajátosság, a hangsúlyt az azonos gyökerekre helyezi, szemléletesen érzékelteti a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat.
Most, amikor az embertelenség és a háború réme fenyegeti Ukrajnát, még fontosabb megidézni a Kárpát-medencei népek békés egymás mellett élésének évszázados pillanatait a folklór örök nyelvével. A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye. A tükör, amibe jó belenézni.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: a magyar táncpalettán az elmúlt évtizedekben még nem született kárpátaljai összefoglaló műsor. A Magyar Állami Népi Együttes most ezt a nagy feladatot vállalta fel. A társulat a maga alaposságával kezdett neki a munkának, amely helyszíni gyűjtésekre is kiterjedt. A műsor azt a bartóki célt szolgálja, amelynek fő vonulata a népek testvérisége, a békés egymás mellett élés és a kultúrák kölcsönös egymásra hatása, felvirágoztatása, cél, hogy minden nemzetiség megtalálja saját arcképét ebben a “kárpátaljai családi fotóban”.
Egy szűkebb alkotói csoport júniusban gyűjtőúton járt Kárpátalján. Az utazás célja a tudományos anyaggyűjtés mellett az érzelmi és szellemi feltöltődés volt. A Tisza, a hegyek vonulatai, a munkácsi vár, a viski református templom vagy az öt-hatszáz éves ruszin fatemplomok mind nagyban inspirálták az alkotókat, mégis a legfontosabb az ember volt. Az ember, aki énekel, táncol, muzsikál, a természet ritmusában éli az életét, és akinek minden mozdulatában ott rejtőzik a tudás, szavaiban a parasztemberekre jellemző örök bölcsesség.
A kárpátaljai születésű Pál István Szalonna, az együttes zenekarának prímása, a még készülőben lévő produkció zeneszerzője kiemelte, hogy a zeneileg és táncilag is színes és sokfelé ágazó előadás egyetlen egy dologról szó: a kárpátaljai közösség megtartó erejéről és békés együttéléséről.
A november 16-i premiert követően a Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadást a Hagyományok Házában nézhetik meg az érdeklődők, a produkciót nem csupán Magyarországon, hanem kárpátaljai területeken is be fogják tudni mutatni.Az előadással kapcsolatos további információkért látogasson a Hagyományok Háza honalpjára!
