Bár nem első alkalommal jelent meg Ottlik Géza Iskola a határon című regénye lengyelül – utoljára 1980-ban látott napvilágot ezen a nyelven –, az idei kiadást megelőzően évtizedeket kellett várni, hogy a cenzúramentes és teljes szöveget vehessék kézbe a lengyel olvasók. A regény lengyel fordítása nemrég került a könyvesboltok polcaira, de kritikai visszhangja már most igencsak lelkesnek mondható.

Az egyik legfontosabb lengyel irodalmi hírportál, a Lubimyczytac.pl ajánlója egyenesen a huszadik század legjobb magyar regényeként aposztrofálja Ottlik művét. A cikk hozzáteszi: a magyar író a regényben a legfontosabb emberi értékekre összpontosít, és ezzel az európai irodalmi kánonhoz csatlakozik. Olyan könyvről van szó – írják –, amelyben véget ér a Pál utcai fiúk ártatlansága, és kezdetét veszi a többek között a Diadalív árnyékában című regényéről ismert Erich Maria Remarque hőseinek élete.

A befolyásos Polityka című hetilap recenziója azzal indít, hogy a legnagyobb magyar írók, Kosztolányi Dezsőtől Ottlikig javarészt ismeretlenek Lengyelországban, ahol a magyar irodalmat elsősorban Kertész Imre, Márai Sándor és Esterházy Péter nevével azonosítják. Ottlik könyvének ismételt kiadása tehát komoly lehetőséget rejt magában – írja a cikk szerzője, aki szerint a regény az osztrák Robert Musil Törless iskolaévei című könyvéhez vagy a perui Mario Vargas Llosa első regénye, A város és a kutyák című művéhez hasonlóan a legjobb modern fejlődésregények egyike, a látszólag nem túl érdekes történet ellenére is. Hiszen – érvel a cikkíró – a regényben megjelenített kadétiskola egyfelől egy zárt kozmosz, másfelől laboratórium, ahol a lehető legkifejezőbb módon törnek felszínre az emberi személyiség sötétebb oldalai.

A recenzió arra is kitér, hogy Ottlik szövege bővelkedik mögöttes jelentésekben. Kiemeli például, hogy a regény 1956 után nyerte el a végső formáját, és éppen ezért nem nehéz elképzelni, hogy a regénybeli Medve miért nem maga meséli el a történetet. A cikk kiemeli Ottlik stílusának elemi erejét is, ami az első oldaltól kezdve magába rántja az olvasóját, valamint a kiváló lengyel fordítást is.


A legnagyobb lengyel napilap, a Gazety Wyborcza hasábjain Krzysztof Varga, a hazájában igencsak ismert magyar származású író és publicista méltatta még nyáron Ottlikot. Varga a cikke elején megjegyzi: Ottlik kétségkívül a legismertebb magyar író külföldön, legalábbis a bridzs kedvelői körében – ismeretes, hogy a magyar író komolyan hódolt ennek a szenvedélynek, és szakkönyvet is írt a témában. A lengyel író szerint az Iskola a határon minden bizonnyal az egyik legmaradandóbb magyar regény. A Musil említett műve és az Ottlik regénye közötti hasonlóságokra Varga is felhívja a figyelmet – hiszen a Törless iskolaévei is hasonló környezetben játszódik –, de határozottan amellett foglal állást, hogy az Iskola a határon a jobb mű – több benne az epikus jelenet, több benne a jól eltalált szereplő, magasabb szintű a cselekményszövés, és stilisztikailag is elsőrangú a szöveg.