A Német Űrügynökség bejelentése szerint szerves molekulák jelenlétét fedezte fel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Philae minilaborja az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját képező szénatomot is tartalmazza. A tudósok most elemzik az adatokat azt kutatva, vajon a felfedezett vegyületek egyszerűek, mint a metán vagy a metanol, vagy összetettebbek, mint a fehérjék építőkövei, az aminosavak. A Philae az üstökös szilárd felszínéből is vett mintát, ám az még elemzésre vár.
Az üstökösök a Naprendszer legősibb, 4,5 milliárd éves anyagaiból is tartalmaznak egy keveset. Korábbi tanulmányok utaltak rá, hogy poros légkörükben organikus anyag rejtőzhet. Szerves anyagaik kutatása "segít megérteni, vajon ezek az égitestek hozták-e a Földre annak idején a szerves molekulákat, melyek az élet keletkezéséhez kellettek" - mondta Stephan Ulamec, a landolásért felelős csapat német vezetője.
A kutatók remélték, hogy a földi irányítók által 67P-nek becézett kométán szerves molekulákat találnak, a szondának köszönhetően elsőként sikerült közvetlenül kutatni utánuk mind az égitest légkörében, mind felszínén. A Philae adatait most összevetik azokkal, amelyeket a Rosetta gyűjtött, amikor augusztus elején kevesebb, mint 200 kilométerre volt a 67P-től. Akkor az űrszonda egyik szenzora tanulmányozta az üstökös magja körüli gázburkot.
Az akkori mérések vizet, szén-monoxidot és szén-dioxidot jeleztek, melyek valószínűleg az égitest felszíni rétege alól törtek föl. Ammónia, metán és metanol nyomaira is bukkant a Rosetta. A gázburkot elemző tudósok októberben bejelentették: formaldehid, kén-dioxid és záptojásszagú hidrogén-szulfid nyomait is megtalálták.
Forrás: MTI
