Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Szögletes, fekvő

Szögletes, fekvő

Zsembery Péter a szerző friss bejegyzései 2014. 11. 26.
Vonatbarát
2015-08-31 10:15:00

Két negyvenéves férfi megy autóval Pozsonyban. Az egyik testes, a másik sportos. A testes kedves családapa, a

Következő
2015-08-27 10:15:00

A jelenlegi csajom azt mondta, hogy szerinte mindenkinek egy kempingbe kéne menni. A volt csajom, az új faszija, a

Gurli
2015-07-27 10:15:00

– Mi ennek a neve? Ormhassel. Ez sokkal szebb – mondja a férfi. – De ez a Gurli pont fele annyiba kerül –

Barack
2015-06-25 09:15:00

Hogy miért van minden külön nejlonzacskóban? A nejlonzacskó higiénikus, légmentesen zár, és nincs szaga. Az

további bejegyzések a szerzőtől »

Mindig ki kell szállni, kinyitni a keskeny a garázsajtót. Skodára volt tervezve, nem erre a Peugeot-ra. Beállok és bezárom a kétszárnyú deszkaajtót a lakattal.

Elindulok előre. A két társasház között egy keskeny járdán lehet átmenni. A járda egy aszfaltcsík két drótkerítés között. Úgy egy méter van a két négyzethálós drótrács között. Megállok, előveszem a telefonom. Rányomok az utoljára hívott számra.

– Szia! – Lelkes és meleg.

– Szia. Csak hallani akartam a hangod. – Gyerekesen mondom.

– Hát itt van. – Mosolyog.

Hallgatunk.

Érzem a torkomban a vágyódást.

– Hogy azon gondolkodtam – elhúzom –, hogy eléggé jó lenne hozzád menni most inkább.

– Hát az nem lenne rossz. – Lehetne szemrehányó is, de nem az.

– Ott lenne például a hajad. – Mosolygok.

– A hajam! – nevet.

– Igen, ott várna a hajad.

– Külön?

– Hülye, nem külön. A derekaddal!

– Ők mennének eléd az ajtóhoz?

– Igen! Meg a szád. Ő is ott lenne velük.

– Igen. Valószínűleg ő se bírná ki, hogy eléd ne szaladjon. – Meleg a hangja.

– A többiek beljebb várnának.

– Hol?

– Hát szerintem valahol az ágyad környékén.

– Arrafelé? – Nevet. – Biztos?

– Igen, most, hogy belegondolok, egyértelműen az ágyad környékén lennének. Ott lenne a vállad. A nyakad. A gyönyörű pici melled. Az egyik meg a másik.

– Ők most is várnak. Nagyon.

– Jaj.

– Na és a többiek? – szólal meg egy idő után.

– Ó, ott lenne mindenki. Nagy lenne az öröm. A köldököd szabályosan a nyakamba ugrana.

Nevet. – A nyakadba!

– Fú de még hogy! A melleid csak úgy ugrálnának.

– És a fenekem?

– A fenekeddel folyamatosan egymás kezét szorongatnánk. Mint két államelnök.

Megint nevet.

Aztán hallgatunk.

– Te egy nagy lüke vagy – szólal meg aztán.

– Imádok veled szerelmeskedni.

– Én is veled.

Nem szól. Én sem.

A bal mutatóujjammal folyamatosan megrajzolom a rácskerítés egyik négyzetét.

– Tökéletesen belém illesz. – mondja aztán.

– Jézusom. Igen. Te meg tökéletesen körém.

– Nem lenne nehéz hozzám jönni.

– Hát fizikailag nem. Három utca. – Nevetek, de szorul a torkom.

– Igen. – Ő is nevet, de ő lelkesen.

– Hagyjuk ezt! – Kérem, nem felszólítom.

– Jó. Hagyjuk.

– Na és mi lenne még? – szólal meg. Újra vidám. – Csak a köldököm ugrana a nyakadba?

– Dehogy! Egyenként felvennék mindenkit!

– Szerintem nagyon örülnének neki!

– És puszit is kapnának!

– Jaj de jó!

– Van, akit le is smárolnék, ami azt illeti.

– Kit? – megjátszottan izgatott hangja.

– Nem mondom meg. Ki kell találnod.

– Hát – lassan mondja. – Szerintem tudom, kiről van szó. Az biztos, hogy visszacsókolna.

– Úgy imádlak.

– Igen? – Nem hitetlenkedik, inkább úgy kérdezi, mintha biztos akarna lenni benne.

– Igen.

Az ujjam most két négyzetet követ a drótkerítésben. A sarkuknál találkoznak. Fekvő nyolcas, csak szögletes.

– Na menjél.

– Tegyük le? – meglepett a hangom.

– Igen.

– Jó. Vágyom rád.

– Én is rád.

– Csókollak.

– Szia.

Befejezem a hívást. Elteszem a telefont. Megütögetem a kabátzsebem, hogy benne van-e a kulcs.

Az utcai kapun megyek be a lépcsőházhoz. Egyes a kapukód, földszint egy. Beütöm a kódot. Hallom, hogy odabent pittyeg a kaputelefon.

Felszaladok a négy lépcsőn. Kinyitom az ajtót.

– Apa lesz az! – szólal meg anya.

– Apaa! – Mostanában tanulta meg kimondani ezt a szót.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szerelem

Ajánlott bejegyzések:

  • Juhász Annával a szerelemről Juhász Annával a szerelemről
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr737939842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard