Szokatlanul személyes megközelítésben meséli el a minden idők legnagyobb ökölvívójának tartott Muhammad Ali életútját az I am Ali című dokumentumfilm.

A rendező Clare Lewins, aki korábbi munkáival már többször is elnyerte a szakma elismerését. Olyan kulturális ikonokról készített portréfilmeket, mint Audrey Hepburn, Steve McQueen, Mick Jagger és Che Guevara.

A rendezőt teljesen bizalmába fogadta Muhammad Ali családja, így bepillantást nyerhetett a bokszoló legszemélyesebb életébe.

„Amikor hallgattam ezeket a történeteket, úgy éreztem magam, mint egy külső szemlélő, aki belelát egy másik ember magánéletének legintimebb pillanataiba” – meséli a rendező. „Aztán egyre jobban belebonyolódtam, és minél többet hallgattam a hangját, egyszercsak azt éreztem, hogy szeretet árad belőle. Lehet érezni, mennyire játékos a gyerekeivel, hogy mennyire szereti a családját, magát az életet. Azt mondta egyszer: annak aki csodálkozik, hogy miért készülnek ezek a felvételek, csak annyit mondok, azért, mert az élet olyan szép.” Ez nagyon megindító.

A rendhagyó dokumentumfilm a sportlegenda személyesen készített hanganyagain, családtagjainak és legjobb barátainak és ökölvívó társainak vallomásain alapul.

„Keserédes volt ez az egész számomra” – meséli Ali legidősebb lánya, Maryum ‘May May’ Ali. „Híres bokszoló volt, és amikor gyerek voltam, osztoznom kellett rajta a világgal. Ugyanakkor persze a világ szerette őt, és ebből a szeretből mi is részesültünk, és éreztük, hogy mindenki csodálja, és mi büszkék voltunk rá.”

„Iskolás koromban azzal hencegtem, hogy Muhammad Ali az apukám, és azt csinálok, amit csak akarok” – meséli Hana Ali. „Ő pedig odaült mellém, és elmagyarázta, hogy azért mert híres vagyok, a világ másképp viselkedik veled. Különleges bánásmódban részesít, de te ezért nem vagy jobb másnál. Egyetlen dolog tehet jobbá másoknál, ez pedig a szíved. Már egészen kicsi koromban ezt plántálta belém. Azt, hogy nem a hírnév az, ami igazán számít.”