A maja szavak számtalan jelentéssel bírhatnak, és sokszor önmaguknak is ellentmondanak. Fidencio Briceño Chel az első maja kultúrával foglalkozó szimpóziumon számolt be felfedezéseiről.
Nyelvében él a nemzet. Na és a nyelv miben él? Úgy néz ki nemzetének gondolataiban. Nem újkeletű gondolat egyenlőségjelet vagy legalábbis párhuzamot vonni egy népcsoport nyelve és gondolkodásmódja között. Így tett hát Fidencio is, amikor a maják nyelvének dekódolásához alapvető világnézetüket használta fel. Ők a teremtésre nem egy lezárt történésként tekintenek, sokkal inkább egy permanens változó és körbenforgó folyamatot látnak benne. Nem csoda hát, hogy szavaikat is rugalmasan kezelik.„A maja nyelv gazdagsága alapvető felfogásából ered. Ez a nép nem érzékel ellentéteket a világban, az ő szemükben minden körbeér. Van ugyan eleje és vége a dolgoknak, de ez a két pont találkozik egymással, így aztán minden indulhat előről.”
Ebből a gondolatból kiindulva Chel azt sem találta meglepőnek, amikor felfedezte, hogy ezek a szavak nem csak, hogy több jelentéssel bírnak, de sokszor számunkra ellentétesnek tűnő fogalmakat is magukban foglalnak. A „Yaaj” például egyszerre jelenthet szerelmet és gyűlöletet, imádatot és szenvedést. Különösnek tűnhet ez az ellentmondás, de ha jobban belegondolunk a szeretet és a gyűlölet sokszor nem is állnak olyan messze egymástól, a szerelem pedig sokszor maga a szenvedés.
A kutató úgy véli, ez a felfedezés jelentősen hozzá fog járulni a maja nyelv megőrzéséhez és elsajátításához is. Hátha a maja nyelvórák vállalkozó kedvű diákjai közül valaki megfejti végre, mikor lesz már világvége.
Forrás: informador.com