Színpompás planktonvirágzást fotóztak Patagóniánál. A kései tavasz és nyár színek egész kavalkádját váltja ki Dél-Amerikánál az Atlanti-óceánon, legalábbis műholdas szemmel.

A patagóniai selfperem biológiailag gazdag gócpontja az óceánnak, ahol a szárazról levegőben érkező por, a délről származó, vasban gazdag áramlatok és a mélyből kiinduló feláramlások tápanyagokkal látják el a tenger füveit, avagy a fitoplanktonokat. Eme lebegő, napfényt felhasználó apróságok aztán a világ leggazdagabb halállományai némelyikének táplálékául szolgálnak.

A Suomi NPP műhold VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) készüléke december 2-án kapta lencsevégre a fitoplanktonban gazdag vizet Argentínánál. A NASA szakemberei a látható és közeli infravörös fény három hullámhosszát (671, 551 és 443 nanométeres) vetették be, hogy kiemeljék a vízben lévő különféle planktonközösségeket. A színsávok nemcsak az apróságok helyzetét, hanem az őket szállító dinamikus örvényeket és áramlatokat is feltárják.


A kékeszöld sávok és örvények valószínűleg kokkolitofórák, mikroszkopikus kalcitvázzal rendelkező fitoplanktonok, amelyek meszes színt kölcsönöznek a víznek. A zöld különféle árnyalatai kovamoszatok (diatómák), dinoflagelláták és más fajok elegyéből állhatnak. A régió korábbi, hajókról végzett vizsgálata az Emiliania huxleyi kokkolitofórák és a Prorocentrum dinoflagelláták dominanciáját mutatta. A kutatók jelenleg azon ügyködnek, hogy a műholdas felvételek alapján azonosítsák a fitoplanktonfajokat, ám mindezt a későbbi műholdakra tervezett hiperspektrális műszerek megkönnyíthetik majd.

Patagóniánál azért jelentkeznek ilyen planktonvirágzások, mert a szubtrópusi melegebb, sósabb vizek találkoznak a délről érkező hűvösebb, édesebb vizekkel. Ahol az áramlatok egybefolynak – úgynevezett selfperemfront – turbulens forgók és utazóörvények alakulnak ki, amelyek tápanyagokat szállítanak a felszínre a mélységből.

A patagóniai selfperem ama régió északi szélén terül el, amelyet néhány kutató a "nagy déli kokkolitofóraövnek", vagy "nagy kalcitövnek" nevez. Minden évben, novembertől márciusig a műholdak apró szemcséjű, szervetlen szén nagy mennyiségét észlelik a félreeső déli vizekben. Ez a karbon gyakran a kokkolitofórák kalcium-karbonát vázából származik.

Forrás: MTI