Hetvenöt éve, 1939. december 15-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb filmjét, a Margaret Mitchell regényéből készült Elfújta a szelet.

Az atlantai újságírónő, Margaret Mitchell 1926-ban egy baleset után lábadozva, unalmában kezdte papírra vetni művét. Könyvét soha nem tervezte kiadni, a kézirat sokáig lakásában egy billegő kanapé kitámasztására szolgált. Műve csak tíz évvel később, 1936-ban jelent meg, s bár hallatlanul drágán, három dollárért árulták, fél év alatt több mint egymillió példány kelt el belőle. Egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint Amerikában ma is ez a Biblia után a legnépszerűbb könyv.

Az 1937-ben Pulitzer-díjjal is jutalmazott Elfújta a szél egy ír származású ültetvényes lánya, Scarlett O'Hara sorsát meséli el, a díszleteket a rabszolgatartó Dél adja a polgárháború idején. A háború előtt Scarlett legnagyobb gondja, hogy miként csavarja el udvarlói fejét, a harcok kitörésekor a családi birtokot, Tarát próbálja kézben tartani, valódi drámája azonban az, hogy álmai férfiját sosem kaphatja meg.

A könyv jogait David O. Selznick producer már egy hónappal a kiadás után addig példa nélküli áron, 50 ezer dollárért vette meg az írónőtől. Selznick keményen megdolgozott a kasszasikerért. Saját stúdióján belül egyetlen Scarlett szerepére alkalmas színésznőt sem talált, így a válogatás két évig húzódott. Számításba vett mindenkit, aki számított Hollywoodban, Katharine Hepburntől Susan Haywardon át Carole Lombardig. A legesélyesebb színésznő sokáig Charlie Chaplin szeretője, Paulette Goddard volt, de amikor kiszivárgott a hír, hogy a pár vadházasságban él, a stúdió a botránytól tartva törölte a színésznőt a jelöltek listájáról.

Végül a kevéssé ismert angol Vivien Leigh mellett döntött, mert úgy érezte: a híres színésznők korábbi szerepei csak beárnyékolnák a történetet. Leigh akkoriban Laurence Olivier szeretője volt, miközben egyikük sem vált el korábbi párjától, így a stúdió - megelőzve a második Scarlett feláldozását a közerkölcs oltárán - megtiltotta nekik, hogy találkozzanak a forgatás alatt. Rhett Butler szerepének eljátszására Clark Gable volt a kézenfekvő jelölt, ő azonban karriergyilkosságnak tartotta a szívtipró megformálását és kitartóan ellenállt a felkérésnek. Az Elfújta a szélt afféle női filmnek tartotta, nem beszélve arról, hogy Rhett szerepében nem szeretett volna sírni. Selznick végül egy igen csinos összegről szóló csekkel tudta meggyőzni a vonakodó sztárt.

A kétéves forgatás során hárman is megfordultak a rendezői székben. A sorban első George Cukor mindössze 33 percet forgathatott le, máris kirúgták, az őt követő Victor Flemingnek idegkimerültség miatt kellett távoznia. Bár a munkát Sam Wood fejezte be, végül csak Fleming nevét tüntették fel a stáblistán. (Érdekesség, hogy Alfred Hitchcoock is hátrahagyta rendezői kézjegyét a film egyik jelenetében.)

Az Elfújta a szélhez számtalan "leg" fűződik, így majdnem minden szavazáson a legjobb filmek között tartják számon, s az inflációval kiigazítva ez minden idők legtöbbet jövedelmező alkotása is. A film összesen 15 Oscar-díj jelölést kapott, amiből tízet meg is nyert, ezt csak húsz évvel később tudta a Ben Hur felülmúlni. A Mamát játszó Hattie McDaniel volt az első afro-amerikai, akit Oscarra jelöltek és meg is kapta a díjat. Gable és Leigh legendás csókjelenete "minden idők legjobb filmes csókja", a film végén Rhett Butler szájából elhangzó "Frankly, my dear, I don't give a damn" (Őszintén szólva kedvesem, fütyülök rá!) mondat pedig az Amerikai Filmintézet szavazásán minden idők legjobb filmidézete lett. Az ominózus mondat a 30-as évek erkölcsi cenzúráján fennakadt ugyan, de Selznick inkább vállalta az 5000 dolláros bírság kifizetését.


Margaret Mitchell a kiadók és rajongók unszolása ellenére sem volt hajlandó a regényt folytatni, ezt végül örökösei jóváhagyásával Alexandra Ripley írónő tette meg. Az 1991-ben megjelent Scarlett bár siker lett, az eredeti nyomába sem ért, s csupán egy televíziós minisorozat született belőle.

Forrás: Hirado.hu