Stonehenge első építőinek táborhelyét tárták fel a Buckinghami Egyetem régészei. A feltárások során kőszerszámok, megégett kovakődarabkák és csontok kerültek napvilágra.
A tárgyak radiokarbonos kormeghatározása arra világított rá, hogy a helyszín Kr. e. 7550 és Kr. e. 4700 között, azaz csaknem háromezer éven át volt lakott. A szakemberek szerint a feltárások legfontosabb eredménye, hogy felfedezték, hol éltek azok a közösségek, amelyek Stonehenge első monumentális emlékeit emelték. "Olyan kérdést sikerült megoldani, amely két évszázada foglalkoztatja a tudósokat. Ugyanakkor a leletek tanúsága szerint a későbbi időszakokban Blick Mead rituális helyszínként szolgált" - fogalmazott David Jacques régész, aki 2005 óta irányítja a feltárásokat, kiemelve, hogy ez a legkésőbbi középső kőkori (mezolitikumi) táborhely, amelyet Nagy-Britannia területén tártak fel. Nyári napforduló a Stonehenge-nél "Megtaláltuk a mezolitikum és a neolitikum közötti 'hiányzó láncszemet'.
Blick Mead összeköti a kora vadászó-gyűjtögető csoportokat, amelyek a legutóbbi jégkorszak után tértek vissza a brit szigetekre, Stonehenge térségébe, az újkőkori népességgel. A lelőhely átírhatja Nagy-Britannia egész őskori történelmét" - vélekedett a régész. David Jacques a legérdekesebb leletek között említette az őskori lakoma maradványait, amelyen a vadászó-gyűjtögető közösség tagjai egy őstulkot (Bos primigenius) fogyasztottak el.
Forrás: Hirado.hu