Az örök dilemma: milyen zenét hallgassunk karácsonykor, ha elegünk van a rádióbarát hipergiccsekből? 10 klasszikus tipp azoknak, akik megbírkóznak a komolyzenével is.

Ludwig van Beethoven: 7. Szimfónia 2. tétel

A süketséggel küzdő, mégis zseniális belső hallással rendelkező Beethoven (1770-1827) 1811-1812-ben szerezte hetedik szimfóniáját, melyet Count Moritz von Fries-nek ajánlott. Az a-mollban íródott második, Allegretto („gyorsacskán”) tétel egy ritmusbeli ismétlésen alapszik. Ez alkotja az alaptémát, melyet a hegedűk és a csellók adogatnak egymásnak. A fődallam ide-oda tolódása minden alkalommal más élményt nyújt, folyamatosan mozgásban tartva a zenét, és figyelemre késztetve a hallgatót. A nehezebb, de súlya miatt egészen magával ragadó tétel tanulás mellé kifejezetten hasznos lehet, hacsak nem élvezzük túlságosan a szépségét, ami miatt nehezebb a koncentráció.

Johann Sebastian Bach: Zenekari szvit, no. 3. D-dúr – Air

Ez Bach (1685-1750) egyik legismertebb műve, a Zenekari Szvit III. D dúrban, oboára, trombitára, timpanikra (üstdobok), vonósokra és continuóra (BWV 1068) második tétele. A karácsonyi lemezekre is gyakran felkerülő mű lassú, 4/4-es ütemben íródott, eredetileg vonószenekarra. A zeneszerző lipcsei időszakában létrejött darabot rengetegen feldolgozták, sokszor más hangszereken is. Az egyszerű és nyugalmat árasztó tétel bármilyen tevékenység közben hallgatható, békéjével emeli a karácsonyeste vagy más, hideg napszakok fényét.

Liszt Ferenc: Krisztus, I. tétel 1. szám

A magyar származású zeneszerző egyik legnagyobb szabású műve a Krisztus című oratórium, melyen szerzője több mint tíz évig dolgozott. Az általában zenekart, kórust és szólóénekeset is tartalmazó, drámai műfaj Lisztnél (1811-1886) három részből áll: Karácsonyi oratórium, Vízkereszt után, Szenvedés és feltámadás. A karácsonyi, első tétel első része a teljes alkotás bevezetője. Fölé írva a következő bibliai rész található: „Egek, harmatozzatok a magasból, hulljon igazság a fellegekből! Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadjon igazság is vele! Én, az Úr, teremtettem mindezt” (Iz, 45,8). Különleges végződése miatt mindenképp érdemes végighallgatni a Bevezetést, a benne rejlő állandó feszültségnek és várakozásnak köszönhetően ez nem is túl nehéz feladat.

Antonio Vivaldi: Négy évszak – Tél

A manapság egyik legismertebb zeneszerző legnépszerűbb műve szinte már közhelyszerűen bukkan fel minden alkalommal, ha komolyzenéről van szó. Mégis ritkán hallgatunk végig egy-egy tételt, annak teljes gazdagságát kiélvezve. Kevesen tudják például, hogy az f-mollban íródott hegedűversenyt Vivaldi (1678-1741) a Négy évszak részeként, az 1725-ös versenymű gyűjteményében tette közzé. A tél hegedűverseny (amely szabályszerű ellentéte a nyárnak) második része Largo (lassú tempójú), a másik két rész gyorsabb. A mű végén felbukkanó meglepően gyors, és dinamikus dallamok sokaknak csengenek igazán ismerősen. Tempója és intenzitása miatt kevésbé van „aláfestő” jellege a zenének, azt a kilenc-tíz percet, amíg szól, érdemes teljes odafigyeléssel élvezni.

Josef Haydn: Az évszakok - Tél

Nem csak Vivaldit ihlette meg az idő és a természet témája. Haydn (1732-1809) Az évszakok című, 1801-es oratóriuma is hasonló tematika alapján készült. A zene azonban teljesen eltérő. Ennek természetesen oka, hogy nem hegedűversenyről, hanem énekes, zenekaros darabról van szó. Az oratórium nem vallásos, a természet körforgása ihlette. Szövegét James Thomson skót költő The Seasons című elbeszélő költeményéből fordították németre. Ennek megfelelően a műnek nincsen cselekménye. Az énekkaron kívül három szólista (Hanna – szoprán, Lukács – tenor, és Simon – basszus szereplőkkel) és a zenekar szólal meg. A zene mozgékony és változatos, a téli tétel fél órája csupa izgalom.

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő szvit op. 71a

Az orosz zeneszerző egyik híres balettja kifejezetten karácsonyi témát dolgoz fel. A történet alapjául E. T. A. Hoffman A diótörő és az egérkirály című meséje szolgált. Egy karácsonyi jelenettel indul a mű: a gyerekeket megajándékozzák, táncolnak a karácsonyfa körül, ünnepelnek. A tánc végén az egyik vendég egy bábjátékot ad elő, itt bukkan fel a diótörő bábu is, amely csak Marikának tetszik. A kislány álmában később a bábu herceggé, ő maga Mária hercegnővé válik. Csajkovszkij (1840-1893) balettjének ősbemutatójára 1892-ben került sor. A szvit nem összetévesztendő az egész művel, ez egy nyolc részből álló, 20 perces kivonat. A zene kifejezetten kedves, mindenki számára ismerős melódiákkal.

Antonio Vivaldi: Glória

Érdemes Vivaldi egy másik művét is megismerni, különösen karácsony tájékán, amikor a „Glória” nagyon is aktuális. A bibliai történet szerint a kis Jézus születésekor angyalok jelentek meg a pásztoroknak és dicsőítették Istent. Ennek nyomán alakult ki a Glória (Dicsőség) miserész is. Vivaldi három Glóriát is írt, ezek közül az RV 589-es a legismertebb, amely 12 kis részből áll. Ehhez a műhöz is tartozik kórus, szólisták és zenekar, dallamvilágában megjelennek késő olasz barokk jegyek. Az örvendező jelleg feltűnik a gyors, dinamikus zenében. Nem erre a darabra fogunk megnyugodni vagy elaludni, de élvezettel veszhetünk elegy fél órás igazi Vivaldi zenében.

Franz Schubert és Liszt Ferenc: Ständchen "Leise Flehen Meine Lieder”

A felkavaró Vivaldi után kis megnyugvásként szolgálhat Schubert (1797-1828) és Liszt közös zongoradarabja. A gyakran felbukkanó fődallamot felismerhetjük akár régi zenedobozok muzsikájából. A bécsi zeneszerző óriási életművének kicsi része csak ez a mű, mégis nagyon ismertté vált. A Ständchen német szó jelentése szerenád. A darab nem rendelkezik extrákkal, kórussal, zenekarral - ehelyett rövid, egyszerű és szép.

Camille Saint-Saëns: Csellókoncert 1. a-moll.

A francia Saint-Saëns (1835-1921) 37 éves korában egy belga csellistának szerezte darabját. A csellókoncertet először 1873-ban mutatták be. A komponista a hagyományos hármas koncertforma helyett egy egységben alkotta meg művet, amely három összekapcsolódó részből áll: Allegro non troppo (nem nagyon gyorsan), Allegretto con moto (gyorsacskán, mozgásban) és Tempo primo (eredeti tempóban). A cselló és a zenekar váltakozva, máskor együtt, egymást kísérve játszik. Kellemes, mégis gyorsasága miatt figyelemfenntartó zene, a tanulást is elősegíti, az alaphangulatot is megadja egy téli estéhez.

Bojtorján: Karácsonyi album – A fenyőfa

Egy igazi családi karácsonyt az 1977-ben alakult Bojtorján együttes albuma tesz szebbé. A fenyőfáról szóló dalukhoz Andersen szomorkás meséjét használták fel, melyben a kis fenyő álma, hogy karácsonyfa legyen, valóra válik, később azonban kidobják. Az ünnepi album mégsem csak gyerekeknek szól. Szentestén érdemes előszedni és feltenni a platinalemezt, aki pedig még nem ismeri a magyar csapatot, az egész karácsonyi gyűjteményt meghallgathatja itt.