Összegyűjtöttük azokat a legendás filmtörténeti alkotásokat, amelyek nélkülözhetetlen díszleteleme a hó. Íme az a 12 téli mozi, amit mindenkinek látni kell!
Aranyláz (1925)
Rendezte: Charles Chaplin
Az 1925-ös némafilm-vígjáték Charlie Chaplin leghíresebb alkotásai közé tartozik. Természetesen ebben a filmben is maga az író és rendező alakítja a kis csavargót (Little Tramp), akit elragad az alaszkai aranyláz. A filmet Sierra Nevadában kezdték el forgatni, ám a nagyratörő alkotó álmai hamarosan meghiúsultak, és kénytelenek voltak visszatérni a kényelmes hollywoodi stúdióba.
Az Aranyláz leghíresebb jelenete, mikor a csavargó óriási éhsége csillapítására elfogyasztja bőrcsizmáját. A lábbelit szétosztja és egy részét társának adja, majd a cipőfűzőket spagettiként felcsavarja villájára, a csizmaszegeket pedig, mint szaftos csontokat lenyalogatja. A listát nem csak a kronológia, hanem humor szempontjából is ez a mű vezeti.
Veszélyes terepen (1951)
Rendezte: Nicholas Ray
Nicholas Ray különleges, meseszerű drámája a film noirt idéző sötét utcákon kezdődik, 1951-ben. New York városában találkozhatunk Jim Wilson (Robert Ryan) rendőrnyomozóval, aki kezd belefásulni munkájába és megkeseredni a gonosszal folytatott haszontalan küzdelemtől. Életébe egy vidéki kiküldetés hoz hirtelen változást, amikor fel kell derítenie egy fiatal lány meggyilkolásának körülményeit.
Az utazás a filmben mesés kereséssé válik. A vidék, a hulló hópelyhek és a fehérség pedig valamiféleképpen megtisztítják a rendőr borús lelkét. Az elcsigázott főszereplő megismerkedik Mary Maldennel (Ida Lupino), a meggyilkolt lány vak testvérével, kinek jósága igen nagy hatást tesz rá. A városi cinizmus és a falusi egyszerűség kettős bemutatása közhelyes húzásnak tűnhet, Ray mégis meggyőzően ábrázolja ebben a különös thrillerben a főhős belső átalakulását.
Track of the Cat (1954)
Rendezte: William A. Wellman
Sok klasszikus western sava-borsát a télies megjelenés adja, mikor a cowboyokat szőrme, a hegyi hágókat pedig a vastag hó fedi. A Track of the Cat talán az összes ilyen film közül a legkülönösebb. Egy, a Sziklás-hegységben élő családról szól, ahol a megfélemlítés, a harag és sötét vágyak szövik át az elszigetelt mindennapokat. Robert Mitchum jeleníti meg a magába forduló középső fiútestvért, és Beulah Bondi az ő savanyú, házisárkány anyját. Az alaphelyzetet az évszak első hóviharai és a szarvasmarhákat tizedelő feketepárducok teszik még izgalmasabbá…
Úrvacsora (1963)
Rendezte: Ingmar Bergman
Ingmar Bergman Magány-trilógiájának második része néhány gyötrelmes decemberi órát mutat be. A helyi evangélikus tiszteletes, Tomas (Gunnar Björnstrand) felesége halála óta komoly harcot vív a hittel. Éppen déli szolgálatát végzi, amikor egy csüggedt falusi érkezik hozzá (Max von Sydow), akinek mély depresszióját a lelkipásztor egyszerűen nem tudja kezelni. A délután Tomas hitének kemény próbájává válik, a beszélgetés során azonban egy percre sem csillan fel a remény. Mindemellett volt szeretője, Márta (Ingrid Thulin) is megérkezik, és felhívja figyelmét egy, a tiszteletesnek szóló levelére. Miután a nő távozik, Tomas egy hat perces jelenetben olvassa fel a felkavaró írást.
Ez a Bergman-féle sivárság: egy film, amelyben a láthatatlan belső gyötrelmek, mint a harag, a szorongás, és a kétely éppen csak annyira válnak láthatóvá, mint hideg levegőben a lehelet.
Marketa Lazarová (1968)
Rendezte: Franti¹ek Vláèil
A világ csak nemrég fedezte fel Franti¹ek Vláèil-t, lebilincselő történelmi eposzát azonban már klasszikusként kezelik. A történet két viszálykodó klánról és egy elrabolt lányról szól, aki a rivális szeretője lesz. A film kopár, letarolt tájon játszódik, melyet itt-ott vastagon ellep a hó.
A középkori filmek nehezen emészthető, állandó hősködése helyett Vláèil egy olyan világot mutat be, ahol a vadság és a babona játszák a főszerepet. Állandóan mozgó kamerájával sajátosan vázolja fel a 13. század látványvilágát. Az egyik lélegzetelállító képkockát követi a másik, hóval, vagy a havon futó farkasokkal. A Marketa Lazarová-t az ország kritikusai a legjobb cseh filmek közé válogatták.Őfelsége titkosszolgálatában (1969)
Rendezte: Peter Hunt
Több filmben is bevált már a „James Bond a hóban” - recept, olykor síelős üldözésekkel megspékelve. Ilyenek A kém, aki szeretett engem (1977), A világ nem elég (1999) vagy a Szigorúan bizalmas (1981). De az 1969-es Őfelsége titkosszolgálatában mégiscsak a legtéliesebb mind közül. A film a svájci Alpokban játszódik, ahol Bond ellenfele, Blofeld (Telly Savalas), hitvese segítségével akarja az egész világon elterjeszteni halálos baktériumát.
George Lazenby egyetlen 007-es szereplését gyakran kritizálták, vagy rendelték alá Sean Connery alakításainak. Akadnak azonban olyan Bond-rajongók, akik ezt a filmet tartják a sorozat legjobbjának. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy a lenyűgöző hegytetők, a téli Alpok atmoszférája, a jégpályák és a felvonók akciójelenetei különlegessé teszik ezt a részt.
Ragyogás (1980)
Rendezte: Stanley Kubrick
Jack Torrance (Jack Nicholson), író szeretne lenni, ezért megpályázza egy Sziklás-hegységbeli hotel gondnoki pozícióját. A férfi számára tökéletes lehetőségnek tűnik a hóesés miatt teljesen elszigetelt és elérhetetlen helyszín, úgy véli, itt, ahol kizárólag felesége (Shelley Duvall), kissé különös fia (Danny Lloyd) van körülötte, végre nekikezdhet a regényének.
A dolgok azonban egyáltalán nem az ideális, vágyott módon alakulnak. Az elszigeteltség hatalmas és kísérteties ürességében az események tébolyult mozgásba lendülnek. Kubrick Stephen King azonos című regényét adaptálta, és sokak szerint ez minden idők egyik legjobb mozija.Téli mese (1992)
Rendezte: Éric Rohmer
Éric Rohmer A négy évszak meséi-ciklusának második része ez a film. Megelőzi a Tavaszi mese (1990), utána pedig a Nyári mese (1996), majd az Őszi mese (1998) következik. Egy melankolikus télen játszódik, öt évvel egy forró nyári románc után, amikor Félicie (Charlotte Véry) beleszeretett Charles-ba (Frédéric van den Driessche). A nő azonban véletlenül rossz címet adott Charlesnak, ezért nem tudtak később találkozni. Félicienek a jelenben már két udvarlója is van, de nem tud szabadulni szerelme emlékétől, vagy a reménytől, hogy újra találkozhatnak.
Ez az alkotás is Rohmer szerelemről és sorsról készített „tanulmányai” közé tartozik, egyszerre modern és elegánsan klasszikus. Már a Shakespeare-re utaló címből sejthetjük, hogy a körülmények és a sors fontos szerepet kapnak, a kérdés csak az, hogy végül megszületik-e a varázslatos végkifejlet.
Fargo (1996)
Rendezte: Joel Coen
A Coen testvérek filmje 1987-ben, egy minnesotai kisvárosban játszódik, van benne rablás, zsarolás, gyilkosság, azonban Főszereplője egy várandós rendőrnyomozó, Marge Gundersont (Frances McDormand), aki egyébként az 1990-es évek amerikai mozijának egyik legemlékezetesebb karaktere.
William H. Macy játssza a bonyodalmakat elindító autódealert, egy örök vesztest, aki súlyos anyagi gondokkal küszködik, ezért felbérel néhány gengsztert, hogy rabolják el feleségét, és kényszerítsék gazdag apósát az óriási válságdíj kifizetésére. A folyton hulló vér színét még jobban kiemeli a vastag hó...
Az én Winnipegem (2007)
Rendezte: Guy Maddin
A fagyos helyszíneken biztonsággal mozgó rendező ebben a filmjében egy személyes dokumentumműsort készít (vagy talán csak álmodik): egy történetet Winnipegről. Hogy ezt megtehesse, vissza kell térnie gyermekkora színtereihez, és újra életre kell keltenie hideg emlékeit az önmegtagadásról, és keménykezű édesanyjáról. („Az anyám olyan örök, mint a tél; olyan ősi, mint a bölények.”)
Az alkotó megjelenít egy felejthetetlen történetet egy tűzvészről, melynek során a lovak belevágtattak és belefagytak egy jeges folyóba.Soha nem lehetünk biztosak abban, hogy az anekdoták igazak-e, vagy csak Maddin képzeletének szülöttei. Így mesél Az én Winnipegem: az emlékképek és a történések viharos kavargásával.
És a sor végén álljon két magyar film: Egy szoknya, egy nadrág a régmúltból, Egy tél az isten háta mögött az ezredfordulóról.
Egy szoknya, egy nadrág (1943)
Rendezte: Hamza D. Ákos
A kedves vígjátékot 2005-ben Gyöngyössy Bence rendezésével újra feldolgozták. Az eredeti történet szerint Sóvári, egy színész beleszeret Pintér Ibolya művésznőbe, azonban vetélytársa akad, mivel a színésznőnek udvarol egy elszegényedett gróf is. Sóvárinak szerencséje van: a grófnak feleségül kell vennie egy spanyol örökösnőt. Dulcineának öltözve leckézteti meg ellenfelét, aki töretlenül udvarol mulatságos „jegyesének”. Közben persze feltűnik a valódi spanyol özvegy is.
A könnyű, szórakoztató film egyik legviccesebb jelenete, amikor a nőnek öltözött Sóvári korcsolyázni invitálja a lelkes Borsay grófot. Láthatjuk, hogyan siklanak és forognak az akkori Városligeti Műjégpálya primadonnái, illetve hogyan evickél a szerencsétlen udvarló a nőnek öltözött színésszel a karjaiban.
Labatár Kálmán és Csikós Rózsi főszereplésével egy igazi magyar komédia részesei lehetünk. A teljes film megtekinthető itt.Egy tél az Isten háta mögött (1999)
Rendezte: Can Togay
A történet a kelet-európai fordulat évében játszódik egy kis hegyi faluban, az Isten háta mögött. Radi és Ladu barátok. Minden idejüket együtt töltik, csavarognak a környéken, nézik az alsó úton elhúzó kamionokat, és ami a legfőbb, együtt járnak moziba. De nemcsak ők, az egész falu lelkes mozijáró. Egy nap balesetet szenved a motoros, aki a városból szállítja fel a hegyek közé a filmeket. A gyerekek megsiratják barátjukat, a falu filmek nélkül marad. A tél beköszöntével a kocsmáros elfeledett filmtekercseket fedez fel a mozi pincéjében. Ladu és a kocsmáros felesége, Lina, újabb és újabb történetekké ragasztják össze a régi filmeket. Ám az álmos kis faluban, a nagy hó alatt izzó szenvedélyek izgalmat, tragédiát sejtetnek...
Forrás: bfi.org.uk