1965. január 6-án született Tótkomlóson a magyar folk közkedvelt fúvósa. Népzenét és improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon.

Szokolay Dongó Balázs gyermekéveit Délkelet-Magyarországon, Tótkomlóson töltötte. Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest később népzenét játszott dudán, furulyán és szaxofonon. Édesapja köztiszteletben álló pedagógus, festő és néprajzi emlékek gyűjtője, testvérei a helyi fúvószenekar oszlopos tagjai voltak Tótkomlóson.

Bolya Mátyás zenész kollégájával először a ’80-as évek végén találkozott és 1999-ben kezdtek együtt dolgozni. Népzenészként 1990 és 2000 között több zenekarban is játszott, mint például: Kündü, Magyar Dudazenekar, Békés Banda, Vasmalom. Zenei pályafutása során a kezdetektől napjainkig tartó fontos műhelymunka a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes. Saját együttese a Dongó és Barátai zenekar. A formáció eredetileg a Dunaújvárosi Táncszínház kíséretére jött létre, mára önálló koncertező zenekarrá vált.

2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. Hangszerei: furulyák (somogyi hosszúfurulya, kis magyarországi pásztorfurulya, erdélyi furulya, román kaval, szlovák fujara, (tilinkó), dudák (magyar duda, dráva-menti horvát duda, mohácsi duda, bánáti szerb duda), szopránszaxofon, tárogató, dorombének.

A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.

1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.


2014 októbrében jelent meg Dongó legutóbbi lemeze Privát népzene címmel. Koncertkuriózum Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből, valamint Szokolay Dongó Balázs népzenei ihletésű kortárs szerzeményeiből. A népzene ihlető forrásként szolgál a magyar kortárs zene számára, ahogyan Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek kiindulópontja is a népzenei tradíció volt. Szokolay Dongó Balázs új lemezén Bartók és Kodály zenéjét illeszti népzenei ihletésű improvizatív kamarazenéjébe, ahol a népi hangszerek találkoznak a klasszikus művekkel.


Az Amerikában is ismert muzsikus a Kultúrpart Stúdióban készítette el legújabb, és egyben első szólólemezét. Szokolay Dongó Balázs közel 25 éve játszik szólistaként olyan világszerte elismert zenészek oldalán, mint Sebestyén Márta, Palya Bea vagy Rost Andrea. Privát népzene című lemeze az első, melyen saját kompozícióit hallhatjuk kiváló vendégművészek közreműködésével.


„Dongó nem teoretikus megközelítéssel, hanem ösztönösen, saját zenei kísérletein keresztül jutott hasonló következtetésekre. Csak számára már Bartók és Kodály életműve is „csuvasföld”, azaz a hagyomány része. Lemezének címe, a Privát népzene látszólag önmagának ellentmondó szókapcsolat. Az az érzésünk, hogy vagy a privát, vagy a népzene szót kellett volna legalább idézőjelbe tennie. A népzenét ugyanis nem lehet csak úgy egyszerűen privatizálni, mert az a lényege, hogy egy közösség használja. Dongó mégis pimaszul megtette ezt. Megtehette, mert amit a lemezen hallunk, azt csak ő tudja eljátszani. Ezért törődjön bele mindenki: jó ez a cím” - írta Kiss Ferenc lemezéről.
Kiss Feri telefonhívása...

„Halló!

Szokolay Dongó Gandhit keresem, aki ívfényként szikrázik a globalizmus éjsötét egén Tótkomlós és Washington között. ...

... Aki köldökzsinóron át felszippantott tehetségét aprópénzért herdálja a lélekölő multik és gazember kormányok fényűző szórakoztatására, ki Isten haragja és a bűntudat korbácsa elől a család fedezékében bujkál mint önkéntes számkivetett, de aki azért koncertjei után elégedett mosollyal az arcán hízik az állófogadás velencei tükrében kémlelve saját hitelességét. Hát hozzá intézem én kérdésem: van-e valami zsíros pletyka, vagy füstölt szárazkolbász megvénült Kisferi barátja számára?”