Tavasszal újabb őskori barlang másolata nyílik Franciaországban: a dél-franciaországi Ardeche megyei Le Pont-d'Arc melletti Chauvet barlangot a tervek szerint április 25-étől vehetik birtokba a látogatók.

A La Croix francia napilap internetes kiadása szerint ez lesz a világ legnagyobb falfestményekkel díszített barlangmásolata. A 36 ezer éves Vallon-Pont-d'Arc-i, más néven Chauvet-barlangot 1994 decemberében fedezte fel Jean-Marie Chauvet, Éliette Brunel és Christian Hillaire. A legrégebbi ismert barlangrajzokról híres barlang 2014-ben került fel az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek listájára.

Jean-Michel Geneste, a barlangban dolgozó tudóscsoport a La Croix-nak elmondta, hogy a Chauvet-barlangban találhatóak az eddig ismert legrégebbi európai műalkotások. Alkotói feltehetően a 36 ezer évvel ezelőtt létezett aurignaci kultúra képviselői voltak, de jártak itt a gravetti kultúra korában (28 ezer évvel ezelőtt) élt emberek is. Az aurignaci ősember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, nem lakott barlangokban, csupán a falakat díszítette rituális alakokkal.


A 8500 négyzetméter felületű barlang több mint 400 méterét díszítik falfestmények. A falakon 425 állat látható, főként veszélyesnek tartott élőlények, oroszlánok, barlangi medvék, párduc, mamutok és gyapjas orrszarvúk. A többi ismert barlangban rendszerint az általa vadászott állatokat, lovakat, teheneket és kőszáli kecskéket örökítette meg az őskori ember. A Chauvet-barlang további sajátossága a felső-paleolitikumból, a csiszolatlan kőkorszakból származó falrajzok szokatlanul jó minősége - olvasható a barlang honlapján. Miután a barlangot legalább 20 ezer éve omladék zárta el, és így megóvta a pusztulástól, földtanilag is rendkívül értékes gyűjteménynek tekinthető.

A barlangot csak tudóscsoportok, őskortörténeti szakértők és a másolat készítésén dolgozó szakemberek látogathatják, ők is rendszerint február és május között, amikor a barlang levegőjének szén-dioxid-tartalma ezt megengedi.

A turisták számára épült Vallon-Pont-d'Arc közelében a másolat, amelynek munkálatait 2012-ben kezdték meg. A külső formájában a tájba illeszkedő, a Stonehenge-t idéző betonelemekből kialakított építmény belseje 3000 négyzetméterre sűríti az eredeti barlang 8500 négyzetméterét. 3D-s lézerképek segítségével másolták milliméteres pontossággal a falakat, a sztalaktitokat és sztalagmitokat, a mészkövet utánzó, a bézstől az aranyon át az okkerig terjedő árnyalatokkal megfestett habarccsal bevont vasrudak és rácsok segítségével. A patinát, az áttetszőséget és a csillogást gyanták és természetes anyagok biztosítják. Az áprilisi nyitásra nemcsak a festményeket, de a barlang nedvességét és illatvilágát is rekonstruálják.

Ebben a félhomályban sejlenek fel az első festmények, vésetek és alakok, amelyek ugyanolyan lélegzetelállító hatást keltenek, mint az eredetiek. A hátsó teremben található 12 méter hosszú barlangrajzot sokan az őskori művészet gyöngyszemének tartják. A falfestmény két óriás oroszlánfejet, 17 orrszarvút, 16 nőstény- és hímoroszlánt, oroszlánkölyköket, lovat ábrázol.

Az őskori falfestmények megóvása céljából épített barlangmásolatoknak Franciaországban immár hagyománya van. Az "őstörténet Sixtus-kápolnájának" is tekintett délnyugat-franciaországi Lascaux-barlangról immár a harmadik másolat készül, a tervek szerint 2016-ban adják át. A Lascaux-II néven ismert első másolatot évente negyedmillióan látogatják.

Forrás: MTI