Eddig csak suttogtak róla, most kiderült a titok. Az OFF-Biennálé különleges eseménysorozatot hoz a magyar kulturális színtérre. A kulcsszavak? Független. Kortárs. Művészet.

Vadonatúj kortárs művészeti programsorozat kezdődik április végén Budapesten, valamint több vidéki és külföldi helyszínen. Az OFF-Biennále hat héten keresztül több tucatnyi helyszínen, a színtér legizgalmasabb szereplőit mozgósítva várja a kortárs művészetre nyitott kultúrafogyasztókat.

Az OFF-Biennále példa nélküli kezdeményezés a magyar kulturális életben. A több száz résztvevőt megmozgató eseménysorozat szervezéséhez intézményi és pénzügyi háttér nélkül egy maroknyi szakember kezdett hozzá, akik azzal a céllal állították maguk mellé az OFF szereplőit, hogy megteremtsék egy független, sokszínű képzőművészeti színtér alapjait. Az OFF 100%-ban állami támogatás nélkül, az állami kulturális infrastruktúrától függetlenül, nemzetközi és magántámogatásból, rengeteg önkéntes szakmai munkával jön létre.

Somogyi Hajnalka kurátor három fontos összetevőt emelt ki a rendezvény kapcsán. „Elsőként fontos tisztázni, hogy a rendezvénysorozaton bemutatkozó programokért a kitalálástól a megvalósításig maguk a szervezők felelősek – vagyis nincs egy olyan központi agy, ami az OFF-Biennálén keresztül bemutatja, hogy mit tart művészetnek, hanem szeretnénk minél több autonóm hangot megszólaltatni. Másrészt az OFF-Biennále és a résztvevő projektek nem pályáztak állami forrásokra. A harmadik fontos dolog, hogy a rendezvényt kitaláló, szervező és azt programmal megtöltő magyar szakemberek és művészek semmiféle díjazásban nem részesülnek” – mondta el az OFF-Biennále ötletgazdája a január 27-én kedden, a rendezvény egyik központi helyszínéül szolgáló Higgs Field Project Space-ben tartott sajtótájékoztatón.

A látogatók a festménytől a fotóig, a szobortól az installációig, a kísérleti filmtől a youtube videóig, az egyedi grafikától a sokszorosított fanzine-ig, a hangszeres előadástól a hanginstallációig, a hagyományos kiállítástól a köztéri akcióig, a performansztól a politikai karaokéig számos kortárs művel és programmal találkozhatnak az OFF ideje alatt. A kortárs művészet nemzetközi világának sztárjai, a hatvanas-hetvenes évek legendás neoavantgárd művészei és a nagy nemzetközi kiállításokon rendszeresen megjelenő magyar művészek mellett a legfiatalabb művészgeneráció alkotásai is láthatók lesznek.

„Az OFF-Biennále úgy „off”, ahogyan például az Off-Broadway. Nem valamivel szemben határozza meg önmagát. Egyszerűen kilép a fősodorból, a megkövesedett rutinokból, és megkeresi a saját útját, kiépíti a saját működését. Megtalálja az embereit, a forrásait, a helyszíneit. Ez a kilépés tehát nem kikapcsolás, hanem éppen valami másnak a kezdete” – fedte fel a név hátterét Somogyi Hajnalka, alapító projektvezető.

„A kortárs művészet a közvélekedéssel ellentétben nem lila köd” – folytatta a kurátor. „Éppen ellenkezőleg: azt jelenti a kortársság, hogy a művészek ma központi problémákról, kérdésekről, ma érvényes megszólalásmódokon, képi világgal és gondolatvilággal a ma embere számára akarnak mondani valamit. Az OFF-Biennálénak az a tétje és a lényege, hogy ezt a gondolkodásmódot megmutassuk.”

Stepanovic Tijana kurátorral, a nemzetközi team vezetőjével a sajtótájékoztató után feladatokról, kihívásról, célokról és tervekről beszélgettünk.

Mi volt számodra a meggyőző érv, amikor úgy döntöttél, hogy részt veszel az OFF-Biennále szervezésében?

Együtt egy nagyon nagyot dobni. Rengeteg tehetséges művészt, kurátort, szervezőt látok Magyarországon. Amiben szerintem javulnunk kell, hogy ne mindenki egyesével csinálja az egyébként fantasztikus projektjeit, hanem ha ezt összerakjuk, akkor átléphetünk egy ingerküszöböt Magyarországon és esetleg külföldön is. Az egész több, mint a részek összessége.

Milyen szerepet töltesz be az OFF-Biennále szervezésében?

Van egy hét fős kurátori stáb, akik átlátják az egész programot és közösen döntéseket hoznak – ennek a csoportnak vagyok a tagja. Mindannyian több funkcióval rendelkezünk. Én elsősorban a nemzetközi projektekért és kapcsolatokért felelős stáb koordinátorként dolgozom. Korábban a Ludwig Múzeum nemzetközi osztályát vezettem, ezért ez egy testhezálló szerep volt.

Mi alapján vesznek részt az eseményen a kurátorok és művészek?

Olyan kurátorokat hívtunk meg, akik a Közép-Kelet Európai térségben és a Balkánon élnek, vagy ezzel a térséggel foglalkoznak, tehát a látóterük és munkásságuk fókuszában áll a terület. Az sem titok, hogy az első rendezvény alkalmából azokat az embereket kerestük meg, akikkel már volt korábban kapcsolatunk, dolgoztunk együtt. Így tudhatják, hogy bízhatnak bennünk, ha ide hívjuk őket. Nagyon jó érzés volt, hogy, bár az elején leszögeztük, hogy nem tudjuk ugyanazt nyújtani, mint korábban, amikor intézményekben dolgoztunk, mégis a legtöbben lelkesen csatlakoztak.

Már kész munkákat mutatnak be a kiállító művészek, vagy még készülnek a művek, amikkel részt vesznek majd a tavaszi rendezvényen?

Egyrészt kurátorokat kerestünk meg, akik diszponálnak a művészek felé, a másik körben pedig közvetlenül hívtunk meg alkotókat. Az utóbbi esetben arra kértük őket, hogy ne feltétlenül kész munkával jöjjenek, hanem a helyi kontextusra reagáljanak. Ez általában úgy néz ki, hogy eljönnek egy tanulmányútra, beszélgetünk, elmegyünk helyekre, megnézzük, mi inspirálja őket, és ennek hatására készítik el az alkotásaikat. Termékeny munkafolyamatnak tartjuk ezt a módszert.

Tudsz mondani olyan már kész munkákat, amiket biztosan láthatunk a tavaszi OFF-Biennálén?

Várnai Gyula Neonbéke című neonja a régi, szocializmus korabeli esztétikát idézi. Az installáción látható galamb szájában van egy olajág, aláírva a plasztikus mondat: „Békét a világnak”. Elkészült már egy orosz verzió is. Gyula köztéri intervencióként ezt a neont a Biennálé ideje alatt egy-egy órára le fogja tenni a városban különböző helyszíneken. Az installáció sokrétegű: ironikus, de egyben fontos üzenete is van.

Nagyon szeretem Eperjesi Ági projektjét, amelynek keretében egy politikai karaoke-t szervez. A művésznő számára inspiráló külföldi politikai beszédeket az erre vállalkozók elmondhatják a helyszínen. Egy másfél éve Berlinben élő kurátor-művész házaspár saját budapesti, itthon hagyott lakásában lesz egy kiállítás a migrációról, az idegenségről, a beilleszkedésről, a kulturális sokkról – a helyszín tökéletesen összefonódik majd a témával.

Főleg képzőművészeti programokra számíthatunk, vagy más művészeti ágak is megjelennek majd?

Színházakban is lesznek egyestés, performatív jellegű előadások, valamint a tánc határterületéről érkezik egy román művészpáros. A színházzal és drámapedagógiával foglalkozó Káva Kulturális Műhely készít majd egy programot az OFF-hoz kapcsolódóan. A Valyo – Város és folyó egyesület, a József Attila Kör (JAK) és más irodalmárok is kapcsolódnak majd hozzánk. Húsz-harminc társulattal vagy szervezettel dolgozunk együtt. Igyekeztünk a csápjainkat kiterjeszteni, hiszen, ha arról beszélünk, hogy egy fenntartható kulturális közeget szeretnénk létrehozni, nemcsak a kortárs képzőművészetre gondolunk, hanem hosszútávon egy szélesebb körű összefogás a cél. Persze az első OFF-Biennále nem fog tudni mindent megoldani, de el kell kezdeni a munkát.

Hogy lehet a kortárs kultúra iránt kevésbé érdeklődő közeget bevonzani egy ilyen eseményre?

Azzal, hogy nem a művészet szokásos helyszínein jelenünk meg, hanem ilyen módon is új utakat keresünk, az emberek biztosan beleütköznek majd valahol a városban a programokba. Nemcsak magángalériákban lesznek események, hanem kávézókban, elhagyott üzlethelyiségekben is. Az utcákon pop up akciókkal és különleges köztéri alkotásokkal is találkozhatunk majd: egy horvát művész például rendszeresen zászlókat ad szobrok kezébe, és felír rá egy szöveget, aminek fontos üzenete van. A klasszikus programokon kívül a BUPAP-pal együtt az OFF alkalmából is fogunk közösen szervezni városi sétákat, a kultúrAktív Egyesület pedig városi játékokat hoz majd be a programba – ezzel az ő közönségüket is részvételre csábíthatjuk. Edukációs programjainkkal segíteni próbálunk abban, hogy azok is jobban megérthessék a kortárs művészetben zajló folyamatokat, irányzatokat, akik eddig csak távolról figyelték ezt a területet.