Vásáry Tamás vezényli a Nemzeti Filharmonikusokat február 25-én a Zeneakadémián, majd február 26-án Miskolcon, a Művészetek Házában. Programjukban Mozart Don Giovanni – nyitánya, Haydn D-dúr „Londoni” szimfóniája, valamint Mozart c-moll miséje szerepel.
Dohnányi Ernő egykori tanítványa, Vásáry Tamás egy másik legendás muzsikus, Széll György vezényletével mutatkozott be a Carnegie Hallban, 1962-ben. Akkor még „csak” zongorázott – nem is akárhogyan –, de már fiatalon elhatározta, hogy vezényelni is fog; életének bő nyolc évtizedében száznál is több zenekart dirigált, köztük New York, London és Berlin filharmonikusait, nem egyszer a Nemzeti Filharmonikusokat is.A bécsi klasszika művei kiemelkedő helyet foglalnak el Kossuth-díjas zongoraművész–karmester pályáján, hiszen már nyolcévesen Mozart-zongoraversenyt játszott, Fischer Annie-val Mozart-kettősversenyt adott elő, kisgyerek korában Haydn-szonátát hallgatott tőle Dohnányi. Világhírű művészként Mozart operáit a világ számos pontján dirigálta, a Don Giovannit éppen a cselekmény helyszínen, Sevillában. Mozart Figaro házassága című operájának prágai bemutatója 1786 decemberében volt, s a mű olyan nagy sikert aratott, hogy Pasquale Bondini impresszárió nyomban meghívta a zeneszerzőt a cseh fővárosba, ahol a komponista egy új opera megírására szóló szerződést kapott.
Az új mű szövegírójának a Figaro kiváló librettistáját, a bécsi udvari költő Lorenzo da Pontét kérte fel, aki ezúttal a 17. századi gyökerű, népszerű Don Juan témát választotta. Az elkészült olasz nyelvű opera eredeti címe Il dissoluto punitoossia Il Don Giovanni („A megbüntetett kéjenc, avagy Don Giovanni”). A rendkívül igényes énekszólamok betanítására szánt idő kevésnek bizonyult, így az opera kétszer elhalasztott ősbemutatójára végül 1787. október 29-én került sor. A művet méltán nevezik az operák operájának, a komoly-vidám karakterek közötti drámai feszültség már a bemutató előtti napon papírra vetett nyitány-remekműben is megmutatkozik. Don Giovanni a történet kezdetén párbajban megöli a lánya segítségére siető kormányzót, s a kormányzó síremlék-szobrát később cinikusan meghívja vacsorára. A kőszobor valóban bekopogtat Don Giovannihoz, akit, mivel nem hajlandó a bűneit megbánni, végül a pokol lángjai nyelnek el.
Haydn utolsó számozott szimfóniája nyolc évvel a Don Giovanni után készült az őt ünneplő londoni közönség számára. A mű a klasszikus kiegyensúlyozottság egyik legszebb példája, természetesen a Haydnra jellemző, elmaradhatatlan zenei humorral. „Az új D-dúr szimfónia az utolsó, amit Anglia számára komponáltam” – olvashatjuk Haydn megkönnyebbült sorait a londoni útinaplóban. A mű 1795-ben csendült fel, és – Haydn talán már sejtette – nem csak a pazar londoni sorozat (12 szimfónia), hanem kolosszális szimfónia-életművének is ez lett az utolsó darabja. A következő 14 évben a zeneszerző már nem alkotott újat.
A koncert második felében felhangzó, jó tíz évvel korábban keletkezett c-moll mise Mozart első nagyobb kompozíciója, amelyen nyomot hagyott a Bach és Händel művészetével való megismerkedés. „Mint jegyesek, már régtől fogva együtt jártunk szentmisére, gyónásra és áldozásra, és úgy találtam, soha olyan bensőségesen nem imádkoztam, olyan áhítattal nem gyóntam és áldoztam, mint az ő oldalán. És éppen így érzett ő is. Egyszóval egymásnak vagyunk teremtve, és Isten, aki mindent elrendel, és ennélfogva ezt is így rendelte, nem fog elhagyni minket" - írta Mozart 1782. augusztus 17-én apjának, közel két héttel azután, hogy elvette imádott Constanzéját. Házasságáért hálából megfogadta, hogy misét komponál, melyet Salzburgban szándékozott előadatni, amikor nejével együtt meglátogatja Leopold Mozartot. Még 1782 júliusában fogott hozzá a c-moll mise megírásához, és a következő év májusáig dolgozott rajta, de nem készült el vele. A salzburgi látogatásra csak a nyáron került sor, ekkor Mozart magával vitte a félig kész mise partitúráját is, ám ott sem fejezte be a művet. A c-moll mise végül töredékes maradt: a Kyrién és Glorián kívül a Sanctus és Benedictus készült el, a Credóból csupán az első két tétel ("Credo in unum Deum" és "Et incarnatus"), az Agnus Deiből pedig semmi. A gyönyörű alkotást ezúttal is nagyszerű szólisták, Hajnóczi Júlia, Halmai Katalin (Miskolcon: Bakonyi Anikó), Brickner Szabolcs, Palerdi András, valamint a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) közreműködésével hallhatjuk.
A Kultúrpart tavaly készített videót Vásáry Tamással, aki a 2014 szeptemberében, az Óbudai Danubia Zenekarral adott koncertjét megelőzően a műsorban elhangzó művekről mesélt:
A február 25-i koncert programja:
Mozart: Don Giovanni - nyitány
Haydn: D-dúr szimfónia, No. 104
Mozart: c-moll mise, K. 427
Vezényel: Vásáry Tamás
Közreműködik: Hajnóczy Júlia (szoprán), Halmai Katalin (mezzoszoprán) – Miskolcon: Bakonyi Anikó, Brickner Szabolcs (tenor), Palerdi András (basszus), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), Nemzeti Filharmonikus Zenekar
A koncert 19.30-kor kezdődik.
