Február 24-én és 25-én este nyolc órától lesz látható a bodylotion co-dance előadása, a L é p é s I d ő az Artusban. A formációt két magyar táncos alkotja: Arany Virág és Hadi Júlia, akik 2009-ben kezdtek együtt dolgozni.
Előző munkáikban mint a Hallod?, az Én Üzem, a Kötelező haladási irány vagy a Bodyscape, olyan valóságok kidolgozására törekedtek, ahol a mozgás, a zene és a látvány egyenlő szerepet játszik a színpadon, ahogy az alkotási folyamatban is. Olyan zenészekkel és videóművészekkel dolgoztak eddig együtt mint Stephane Kozik, Damien Pairon, Sőrés Zsolt Ahad, vagy Juhász András.
Legújabb munkájuk, a L é p é s I d ő kiinduló pontja a hétköznapi mozgás és egy olyan koreográfiai hozzáállás kidolgozása volt, mely az időbeli jelenlét és a változás időbeliségének filozófiai dilemmáit dolgozza fel. Ily módon az új darab tisztán a mozgáson keresztül kommunikál, a lehető legegyszerűbb díszlettel, elhagyva a korábbi munkákra jellemző interdiszciplinaritást.
Arany Virág (1987) kortárstáncos, pedagógus. Mindkét diplomáját (Táncos BA, Táncpedagógus MA) a Budapest Kortárstánc Főiskolán szerezte. Jelenleg “Tánc, Kontextus és Korográfia” szakos hallgató a berlini HZT-n 2009 óta olyan alkotók munkáiban szerepelt mint Nigel Charnock, Xavier leRoy, Eléonore Valere Lachky.
Hadi Júlia (1984) kortárstáncos, koreográus Budapesten él. Koreográfusként diplomázott a Budapest Kortárstánc Főiskolán 2011-ben. 2009-2011 között a Hodworks társulatnál táncosként dolgozott. 2012 óta alkotói munkájára fókuszál a bodylotion co-dance-nél és színpadi mozgást és kompozíciót tanít színész növendékeknek a Keleti István Művészeti Iskolában.
Koncepció
Az előadás a változás észrevehetetlenségét járja körül. Hogyan érzékeljük a változást egy folyamatban? Van-e a változásnak megragadható pillanata? Vagy csak az eredményt vesszük észre, hogy már más lett? Mi segít észrevenni? Másokon, önmagunkon, az életünkön? Jelen lehet lenni a változásban? A darab rövidített időfragmentumokat ültet mozgásba, apró részletekből épít mozgásfolyamatot, mely az állandóság és változás állapotát ütközteti. Az előadás állandó jellemzője a folyamatos változás. A forma minimalista, funkcionális, díszítés mentes. A mozgás alap egysége, a lépés formálja meg az idő alap egységét. Ismétléssel járássá alakul. Apró tempó- és minőségbeli változtatásokkal a járás különböző mozgásokká válik: menetelés, futás, ugrás, menekülés, az előadók karakterét is megváltoztatva. Így folyamatosan változik és teremtődik a néző asszociációs tere. Az ismétlődő lépések követésével a néző megfigyelheti és reagálhat saját időérzetére is. A darab másik fő témája a szinkronicitás és az egymásra utaltság.
A két táncos az egész előadás során egymás kezét fogja, ugyanazokkal a szempontokkal dolgozva, együtt, egyszerre váltanak, hangsúlyozva a mozdulatok részleteit, és az egyéni különbségeket, miközben végig megkérdőjeleződik a partner szerepe: támogat vagy hátráltat?
További információért KATT és KATT!
