Szerdától magyarul is kapható a The New York Times évkönyve, a Turning Points (Fordulópontok). A 32 országban évente 2,5 millió példányban megjelenő magazinban írók, politikusok, zenészek fejtik ki elképzeléseiket a jövőröl.
Tony Blair, volt brit miniszterelnök, Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Priyanka Chopra indiai színésznő, énekesnő, emberi jogi aktivista, Ljudmila Ulickaja Moszkvában élő orosz írónő, Csang Hszin, Kína legnagyobb, irodaépületeket fejlesztő vállalatának társalapítója valamint Pharrell Williams Grammy-díjas zenész, tervező és vállalkozó egy–egy cikke gazdagítja azt a kiadványt, mely egyedülálló módon és sokrétű aspektusból a jövő lehetőségeit, kihívásait taglalja. A magyar kiadvány többnyire az eredeti cikkek fordítását tartalmazza, de helyet kap a magazinban néhány hazai szerző, így például Jaksity György, Lakatos Márk, Vámos Miklós írása is.
„Az én nemzedékem sikertörténetei egészen egyediek. A kommunista Kína gyermekei vagyunk: amikor megszülettünk, még gyakorlatilag senkinek nem volt esélye meggazdagodni” – kezdi írását Csang Hszin üzletasszony, Kína egyik legnagyobb vállalatának alapítója. „Jelenleg a Forbes szerint 242 milliárdos él az országban, ami azért is egészen rendkívüli adat, mert alig több mint egy évtizede még egyetlen kínai milliárdos sem volt” – írja a Fordulópontokban megjelent cikkében. “A kínai gazdasági sikerek mellékhatása az lett, hogy a jövedelmi szakadék tovább nőtt, mivel a fellendülésből a nagyvárosok lényegesen többet profitáltak, mint a kisebb városok és a falvak.” Ezt a problémát feszegeti a cikk írója, s ad a gyakorlatban már működő megoldást.
„A világot vesztébe viszi az agresszivitás és a tudatlanság, különösen akkor, ha ezen tulajdonságok hordozói országokat irányítanak” - állítja Ljudmila Ulickaja Moszkvában élő orosz írónő, aki - itt először megjelenő - írásában többek közt a homoszexualitással kapcsolatos nézeteit is kifejti.
A Nagy Testvér feltámadt címmel közöl írást Julian Assange, a WikiLeaks alapítója. „Az internet alapkoncepciója – a világot átszövő, egységes, globális, homogén hálózat - tulajdonképpen a megfigyelőállam lényege” – írja. „Az internetet azért alakították ki úgy, hogy lehetővé tegye a megfigyelést, mert a kormányok és az üzleti célú internet legfontosabb szereplői így akarták. Az idáig vezető út minden lépésénél voltak alternatívák. Ezeket figyelmen kívül hagyták. Az olyan vállalatok, mint a Google és a Facebook, lényegében ugyanazt az ipart űzik, mint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége.”
Milyen hatással lehet egy zenei fenomén az emberek jóllétére? Pharrell Williams Grammy-díjas zenész, tervező és vállalkozó a boldogságról közöl írást. „A boldogság nem lehet átmeneti jelenség, és nem korlátozódhat 2014 egyetlen pillanatára. Ha képesek vagyunk a zene szintjén kapcsolódni, más színtereken is képesnek kell rá lennünk: elfogadni egymás egyéniségét, és közösen nagyobb jóllétet teremteni. A boldogság felől közelítve kell újrakalibrálnunk az önismeretünket, különben nem fogjuk tisztán látni, kik vagyunk és mit képviselünk” – állítja a Happy szerzője.
