Egy elfeledett abüdoszi dinasztia egyik legkorábbi fáraóját, Szenebkét több mint 3600 évvel ezelőtt brutálisan meggyilkolták egy csatában - állítja az a tanulmány, amely ütésről ütésre rekonstruálta életének utolsó pillanatait.
A kutatás során 18 sebet azonosítottak csontjain. Azt is megállapították, hogy Szenebké a legkorábban élt egyiptomi uralkodó, aki csatában vesztette életét.
Voszeribré Szenebkét (Woseribre Senebkay) a tavalyi évig nem is ismerték a kutatók, akkor a Pennsylvaniai Egyetem Josef Wegner vezette kutatócsapata az Egyiptomi Régészeti hatósággal közösen találta meg maradványait egy négykamrás sírban, Abüdosz déli részén.
A Kr. e. 1650-re - Egyiptom második átmeneti korának idejére - visszatekintő sírban fellelt feliratok tanúsága szerint „Alsó- és Felső-Egyiptom királya, Voszeribré, Ré fia, Szenebké” nyugszik a sírban.
Bár ókori sírrablók gyakorlatilag darabokra tépték a múmiát, a kutatók fel tudták tárni a maradványokat, és össze tudták illeszteni a csontvázat, majd elvégezték teljes elemzését. „A tanulmány megerősíti a király testmagasságának korábbi becsléseit - mintegy 1,72-1,82 méteres lehetett -, de arról árulkodik, hogy a véltnél jóval fiatalabban, 35-40 éves korában hunyt el" - magyarázza Wegner.
A legizgalmasabb adat, hogy Szenebké megdöbbentő számú sérülést szenvedett el, mielőtt több támadó együttes rohamában életét vesztette. „A király csontváza 18 csontig hatoló sérülést tár fel, többek között nagyobb vágásokat lábfején, bokáján és alsó háti szakaszán. A koponyán fellelhető ütésnyomok a második átmeneti korra jellemző harci fejszék egyedi méretéről és görbületéről árulkodnak” - teszi hozzá.
Sérüléseinek szögéből és irányából ítélve lóháton vagy harci szekéren tartózkodott a támadáskor. Wegner szerint támadói először megvágták derékrészét, bokáját és lábát, hogy a földre ránthassák, majd a koponyára mért ütésekkel végeztek vele.
Megjegyezte, bár a bronzkor utáni időszakig nem nagyon használtak lovakat csatákban, az egyiptomiak a jelek szerint már a második átmeneti korban jó lovasokká váltak. „A lovaglás eme időszakban egyre fontosabb szerepet tölthetett be a hadmozdulatokban, jóval a harciszekér-technológia teljes térnyerése előtt” - magyarázza. Szenebké medence- és lábcsontjainak elemzése ténylegesen arról tanúskodik, hogy sok időt töltött lóháton.
Úgy tűnik, a rövid életű abüdoszi dinasztia - Kr. e. 1650-1600 - tagja volt. Ekkoriban a központi hatalom összeomlott, és számos kisebb királyság jött létre. Az érintett dinasztia királyai a Nílus-delta hükszosz uralkodóinak és a thébai 16. dinasztia tagjainak kortársai voltak.
A kutatók szerint Szenebkét otthonától nagy távolságban ölték meg, mivel testét jóval elhunyta után mumifikálták. Egyelőre rejtély, hogy az Észak-Egyiptomot irányító hükszosz királyok vagy lehetséges déli ellenségek végeztek vele.
Forrás: Hirado.hu
