Mozdulatok szabad értelmezése, táncosok rövid karrierje, generációk ünnepe a színpadon. A Nemzeti Táncszínház igazgatójával, Ertl Péterrel a Színházi Világnapról beszélgettünk.

Milyen programmal készül a Nemzeti Táncszínház a Színházi Világnapra?

Minden színház máshogy ünnepli a Színházi Világnapot. A táncszínház egy speciális színház, ahol a táncé a szó. Március 27-én, pénteken a Győri Balett Generációk című estjét láthatja a közönség a Művészetek Palotájában. A budapesti vendégjátékként játszott előadást tavaly a Győri Balett megalapításának 35. évfordulóján mutatták be. Az emblematikus születésnapi darab reprezentálja a rangos társulat múltját és jelenét. Két nagy előadásukat újították fel erre az alkalomra, amit két különböző generáció alkotója koreografált. A Carmina Buranat egy idősebb koreográfus, Vámos György (Youri Vamos) jegyzi, a Bolerot pedig egy fiatal alkotó, Lukács András álmodta színpadra. A Generációk cím a születésnapon túl azt is jelzi, hogy az ünnepi estet egy idősebb és egy fiatalabb koreográfus munkájából állították össze. Ezzel az izgalmas, táncos, szórakoztató előadással készül a Nemzeti Táncszínház a Színházi Világnapra.

Miért ezt az előadást választották?

A Nemzeti Táncszínháznak feladata és küldetése, hogy ne csak a budapesti, hanem a vidéki nagy társulatoknak is fellépési lehetőséget nyújtson – így ezek az előadások és művészek is el tudnak jutni a főváros közönségéhez. Ezenkívül mindig olyan darabot keresünk, ami kulturális értelemben vagy művészi kvalitásában kapcsolódhat a Színházi Világnaphoz. A Generációk átfogó képet ad egy ünneplő, jubiláló együttes évadáról. Ráadásként pedig azért is izgalmas, mert egy nagy tradícióval, repertoárral rendelkező, nemzetközileg befutott művész, Vámos György együtt szerepel egy nemrég feltűnt tehetséges fiatal alkotóval, Lukács Andrással, aki Bécstől kezdve több külföldi társulatot is meghódítva már nemcsak táncosként, hanem koreográfusként is jelen van a balettművészet palettáján.

Hogy mutatná be a Generációk két táncdarabját?

A Bolero és a Carmina Burana megkerülhetetlen zenemű az összes olyan alkotónak, aki tánckompozíciók készítésére adja a fejét, és ez izgatja a fantáziáját. Olyan produkciók ezek, amelyekkel minden koreográfus életében legalább egyszer, de akár többször is szembekerül. Mindkét darab a hihetetlenül képzett és fantasztikusan jó tánctudás birtokában lévő Győri Balett táncművészei testén átszűrve jelenik majd meg. Vámos György kompozíciója muzikális és tradicionális elemeket hordoz, míg Lukács András darabja geometriai játékokkal és az összképek zseniális mozgatásával valósul meg, azon túl, hogy minden egyes táncos mozgása egyénien jelenik meg a csoportjelenetekben.

Miben különbözik a táncszínház a szöveges színháztól?

A szavak sokkal jobban determinálnak, megszabják az előadást, a tartalmat és a befogadási irányt. A szavak nélküliség, a mozdulatok szabadabb értelmezése a befogadás egyéntől függő szuverén lehetőségét kínálja. Az asszociációs lehetőségek száma megnő annak tekintetében, hogy egy előadás miben, mivel és miért ilyen mögöttes tartalmakat szólít meg a közönségben ülő nézőben. Zenéjében, mozdulatában, stílusában, esztétikájának kifejezésmódjában egy táncdarab lényegesen szélesebb spektrumban tud üzenetet közvetíteni a befogadó felé, mint a kötöttebb színházi formák. Emellett a világ minden részéről érkező vendégek be tudják fogadni az előadásokat, hiszen nem nyelvhez kötött a művészeti ág. Egy táncelőadás sokaknak sokféleképpen értelmezhető üzeneteket hordozhat.

Hogy változott a táncművészet jelentősége az elmúlt évtizedben Magyarországon?

A táncművészet mindig egy izgalmas és szűkebb szegmense a színházi előadó-művészetnek. A tradicionális színházak és a komolyzene mellett a harmadik előadó-művészeti ág, amely azért is különleges, mert nagyon rövid idejű pályán mutatkozhatnak meg a táncművészek: húsz év az az időszak, amíg egy táncos igazán aktívan jelen lehet a színpadon. Emiatt sokkal intenzívebb és gyorsabban változó az összetétel, valamint az aktuális előadó-művészeti trendeket is aktívabban követi a táncművészet, mint a többi művészeti ág.