Elgondolkodtató és humoros, felnőtt és gyerek egyszerre. Janikovszky Éva sosem elégedett meg azzal, hogy csak egy nézőpontból lásson. 89. születésnapja alkalmából rendhagyó képzeletszínházzal emlékeznek rá az IBS Színpadon.

Minden idők egyik legnépszerűbb magyar írónője Kucses Évaként látta meg a napvilágot 1926. április 23-án, Szegeden. Nevét később Kispálra magyarosította, 1957-ben megjelent Csip-Csup című első kötetét pedig már ezen a néven jegyzi. Pályája során közel harminc könyvet írt, melyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm és számos gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1952 októberében házasságot kötött Dr. Janikovszky Béla orvossal, akitől 1955-ben János nevű fia született. Házasságkötése után csak évekkel vette fel férje vezetéknevét, Janikovszky Évaként a Szalmaláng című regényét adta ki először, 1960-ban.

Ábrázolásmódja összetéveszthetetlenül egyedi, írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, de a munka és a játékosság sem kerüli el a figyelmét. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyermek kapcsolat. A mindennapi élet élményeit és konfliktusait feltárva művei ugyanúgy szórakoztatják a felnőtteket, mint az ifjabb korosztályt. Folyamatosan érzékelteti az egyes nézőpontok különbözőségét, az érem – vagyis a lemez – mindkét oldalát vizsgálja. Szövegeit elválaszthatatlanul egészítik ki Réber László rajzai, aki néhány tollvonással éppoly egyszerűen ragadja meg a lényeget, ahogyan azt Janikovszky Éva kevés szóval. Világuk modellszerű, nagy teret engednek a szabad asszociációnak.

Janikovszky Éva tanulmányai során filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, majd pszichológiát és szociológiát is hallgatott. 1950-ben tanári oklevelet szerzett, 1954-től az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora, majd főszerkesztője lett.  A kiadónál dolgozott egészen 1987-es nyugdíjba vonulásáig, de továbbra is munkatársa, majd igazgatósági tagja maradt. Élete során számos jelentős posztot töltött be. Elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának, a Staféta Alapítvány – a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért – kuratóriumának, és az Írószövetség Gyermekirodalmi Szakosztályának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának is.

Számos irodalmi elismerés birtokosa, munkásságáért 2003-ban Kossuth-díjat vehetett át. Hosszan tartó betegség után 2003. július 14-én hunyt el, sírja a farkasréti temetőben található. Síremlékét egyetlen öreg írógépe, Mercedes mása díszíti.

A lemez két oldala című felnőtteknek szóló műve 1978-ben jelent meg, melyet később hangoskönyv formában is kiadtak. Színházi változatát 2013-ben mutatták be a budapesti Katona József Színház Sufnijában Fullajtár Andrea és Horváth Lili előadásában. A mostani produkcióban Horváth Lili és Pikali Gerda keltik életre az írónő halhatatlan asszonyfiguráit, az estet Janikovszky János, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója, Janikovszky Éva fia nyitja meg.

„Gyűjteményünk zene nélküli, pusztán szövegekből álló lemezeket tartalmaz, melyeknek emelkedő vagy lejtő dallamát egyedül az élőbeszéd sodra szabja meg. Szerzőjük mindig maga az előadó, s a hallgatóságot is ő választja meg. Hol ennek adja elő, hol annak. Van úgy, hogy ugyanannak, csak éppen egyszer ezt, másszor meg azt. Gyakran játszott, örökzöldeknek is beillő lemezek ezek, amelyek mindenkor a szerző véleményét, határozott állásfoglalását, helyeslését vagy helytelenítését, egyetértését vagy tiltakozását, elragadtatását vagy felháborodását hivatottak tolmácsolni az élet egy-egy mindennapi kérdésében.”

Az előadásra jegyek itt érhetők el.