Több neves író, köztük Francine Prose és Michael Ondaatje is úgy döntött, nem vesz részt a PEN Amerikai Központjának május 5-i gáláján, tiltakozásul az ellen, hogy a Charlie Hebdo francia szatirikus magazinnak adnák a díjat.
Az esten a Charlie Hebdo mellett irodalmi munkásságáért díjat kap Tom Stoppard drámaíró, Markus Dohe, a Penguin Random House igazgatója pedig ugyancsak elismerésben részesül a globális irodalmi közösség vezetésében betöltött szerepéért. Szintén kitüntetik Khadija Ismayilova azerbajdzsáni újságírót.
A Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét januárban érte terrortámadás, amelyben a lap munkatársai közül 12 vesztette életét. A támadást követően az irodalmi közösség nagyobbik része kiállt a magazin mellett, néhányan azonban egyet nem értésüket fejezték ki a muszlimokat és Mohamed prófétát kritizáló rajzok miatt.
"Elég dühös voltam, amikor meghallottam a kitüntetés hírét" - mondta Francine Prose amerikai írónő, aki korábban a PEN Amerikai Központjának elnöke volt. Hozzátette: ugyan a határok nélküli szólásszabadság hívének érzi magát, és helyteleníti a januári terrortámadást, azonban az elismerés átadása a díjazottak munkája iránti tiszteletet és csodálatot hivatott kifejezni. "Nem tudtam elképzelni, hogy ott legyek a közönség sorai között, amikor állva ünneplik a Charlie Hebdót" - hangsúlyozta.
A minden évben megrendezett PEN World Voices Festival egyik legfontosabb eseményének számító díjátadó gálán Francine Prose és Az angol beteg című, megfilmesítve is hatalmas sikert arató regény szerzője, Michael Ondaatje házigazdaként lett volna jelen több mint 60 másik íróval együtt. A PEN közlése szerint tiltakozásul lemondta a részvételét Teju Cole, Rachel Kushner, Taiye Selasi és Peter Carey is.
Andrew Solomon, a PEN jelenlegi vezetője a szervezet kurátorainak írt levelében azzal érvelt, a Charlie Hebdo valóban nem csupán az iszlám szélsőségeseket, hanem - egyéb csoportok mellett - más muszlimokat is sértett rajzaival, ám mindezzel szándéka nem a puszta inzultálás volt, hanem tiltakozás egy csekély számú kisebbség szólásszabadságot korlátozó céljai ellen.
"Nem hisszük, hogy bármelyikünknek is helyeselnie kellene a Charlie Hebdo rajzainak tartalmát ahhoz, hogy elismerjük az elveket, amelyekért a lap munkatársai kiálltak, vagy dicsérjük a bátorságot, amellyel mindezt halálos fenyegetésekkel szembenézve tették" - rögzítette a levélben.
A PEN történetében a mostani a legnagyobb vita azóta, hogy 1986-ban a szervezet akkori vezetője, Norman Mailer a Ronald Reagan vezette kormányzat külügyminiszterét, George P. Shultz-ot hívta meg, hogy beszédet mondjon a PEN konferenciáján.
Forrás: Hirado.hu
