A Budapest Art Brut Galériában Zuzana Zurbolová kiállításán tart záró tárlatvezetést május 15-én, pénteken 16 órától Gaál József képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense.
A május 16-ig megtekinthető Kéttestű, egyfejű, 3 lábú bébi című kiállítás április 23. óta a Budapest Art Brut Galériában várja a látogatókat. A Finisszázsra, vagyis a záró tárlatvezetésre pénteken délután 4 órakor kerül sor.„Vannak, akik számára a kifejezési stílus együtt jár a létükkel, nem keresik, nem küzdenek érte, nem fejlesztik. Talán nem kell a tökéletességet hajszolni, vagy megtagadni, viszont könnyen elképzelhető, hogy a sorsszerű adottság felfokozza a belső élet ellentmondásait. Minden nézőpont kérdése, de azt senki sem mondhatja, hogy Zuzi egyáltalán képes lehet a középszerű megformálás jelentéktelenségére. Önmagában különleges. Szokatlan szépséget képes létrehozni, s ami számunkra különös, az Zuzi számára mintha természetes kifejezési mód, a lényéből fakadó egyetlen választási lehetőség lenne. Hozzáteszem: úgy, hogy talán nem is küzd a megjelenítés nehézségével, mert talán másfajta nehézségek foglalkoztatják. Nem racionális, nem keresi a pragmatikus, következésképpen a legpontosabb, legtudatosabb kifejezési nyelvet. Mert a cél nem pragmatikus, nem a megismerés racionalizálható útján indult el” – írja Gaál József a kiállításról.
„Az érzéki világban a racionális elem csak fékező nehezék, ezért veszélyes ez az út, mert a korlátok nélküli világot akarja. Nem teremt – mert a művész teremtő mítoszának vége. A teremtés folyamatából táplálkozik úgy, hogy a különösből és a rejtettből hoz fel valamit, ami még nincs a racionális tudatban, még nem teljesen legitim. A világ továbbra is megfejthetetlen, mert számos olyan dolog létezik, aminek a belsejébe kell hatolni. Ebben van valami civilizálatlan, mert új nevet, új formát kell adni a dolgoknak. Míg a civilizált ember a jól bevált dolgokat használja, Zuzi, mint egy gyermek, újra nevet adna a dolgoknak, másképp formálná– szertelenséggel, nyersen, de ártatlanul.”
Januárban írtunk a kiállítótér összefoglaló jellegű tárlatáról, ahol az elmúlt évek 50 jelentős hazai art brut alkotójának 85 művét ismerhették meg az érdeklődők. A gazdag anyag reprezentálta az itthoni art brut széles spektrumát, a magyarországi művészetterápiás műhelyekben és önállóan alkotó art brut és outsider alkotók változatos technikájú és tematikájú képekkel szerepeltek.
Az art brut művészet fogalmát sokan tág értelemben szokták használni. Az agresszív hatású műveket ugyanúgy ide sorolják, mint a pszichiátriai betegek alkotásait. Egyes művészettörténészek a primitív népek, a rabok alkotásait, sőt bizonyos gyermekrajzokat is az art brut kategoriába sorolják.
Az art brut irányzat a XX. század második felében, Jean Dubuffet képzőművésznek köszönhetően egyre inkább a figyelem középpontjába került, mind a művészetek, mind a pszichiátria területein. A képzőművészek, a művészettörténészek és a kritikusok a művészi értékteremtés oldaláról kezdték vizsgálni a pszichiátriai betegek alkotó tevékenységét. A pszichiátriában eleinte a művészi alkotásokban felismerhető pszichopatológiai tüneteket vizsgálták, majd az alkotó tevékenységet, mint terápiás eszközt kezdték alkalmazni a kreatív és művészetterápia keretében.
A Budapest Art Brut Galéria art brut és outsider alkotóknak ad lehetőséget a bemutatkozásra, hogy a pszichoszociális fogyatékkal élők alkotásait ismertté tegye a nagyközönség, a kortárs művészeti élet szereplői és a műgyűjtők előtt, és elősegítse integrálásukat a magyarországi művészeti életbe.
A Kultúrpart stábja 2012-ben járt a különleges galériában, ahol betekintést nyerhettünk az alkotói folyamatokba, és további részleteket tudhattunk meg az art brut különleges művészeti irányzatáról: