Május 16-án ünnepelné 104. születésnapját hazánk egyik legnépszerűbb bűvésze Gács Rezső – ismertebb nevén Rodolfo –, akinek tiszteletére ezt a napot választották a Magyar Bűvészet Napjává.
Egy véletlen találkozásnak volt köszönhető, hogy Rodolfo megismerkedett a bűvészettel. Első trükkjét egy kínai gyöngyárustól tanulta, aki ezzel hálálta meg neki, hogy megmentette az életét. A dunai kavicsokkal elsajátított trükk után nem volt megállás a bűvész-világhírnév felé.
Kitartásának és szorgalmának köszönhetően, itthon és a világ nagyszínpadain mutathatta be saját maga által kifejlesztett mutatványait. Sikerét egyrészt a tökéletesen kidolgozott trükkjeinek köszönhette, másrészt pedig annak, hogy egyetlen pillanat alatt magával tudta ragadni a közönségét. Leghíresebb mutatványai közé tartoztak a kártya trükkök és a zsebtolvaj számok.
Gross Rezső, Rodolfo pályája az 1920-as években kezdődött, amikor Ódry Zuárd - aki akkor a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke volt - felfedezte a kisfiúban rejlő tehetséget, és tanítani kezdte. Tőle származik a név is, amin később Rodolfo világhírűvé vált. Rodolfo Grosso - így emlegette a fiatal bűvészt, aki egyébként 1945-ben Gácsra magyarosította a nevét.
Rodolfót nem vették fel elsőre Magyar Amatőr Mágusok Egyesületébe, ezért úgy döntött, kerülőúton közelíti meg a szakmát. Elhatározta, hogy leteszi a hivatásos artistavizsgát, időpontot kért, és három nap múlva a Royal Orfeumban megtartott nagy sikerű vizsgabemutatót követően, 1931 januárjától lett tagja a Magyar Artista Egyesületnek. A fiatal, fekete angolbajuszos bűvész a kezdetekkor egyszerű és ismertebb trükkel ptóbált magának nagyobb publicitást szerezni. És ez sikerült is neki az ujjelvágás, zsilett-evés, valamint a nadrágtartó, nyakkendő és mindenféle személyes tárgy ellopása, majd többszöri visszaadása mára már legendává váltak.
Hamar a legnépszerűbb pesti mulatók állandó fellépőjévé vált, folyamatosan hívták egyik helyről a másikra. A kor legnépszerűbb mulattatóival dolgozott együtt, a Moulin Rouge-ban rendszeresen lépett színpadra a két Latabárral, Feleki Kamillal, és Alfonzóval.
Hamar a legnépszerűbb pesti mulatók állandó fellépőjévé vált, folyamatosan hívták egyik helyről a másikra. A kor legnépszerűbb mulattatóival dolgozott együtt, a Moulin Rouge-ban rendszeresen lépett színpadra a két Latabárral, Feleki Kamillal, és Alfonzóval.
1939-ben önálló revücsapatot hozott létre, előadásaival a bolgár és görög túrák után bejárta az egész Balként. Szerződést kaptak Törökországban, turnéztak Egyiptomban. A szakmát tanította az Artista Akadémián, majd az Állami Artistaképző Intézetben, és könyvet is írt „Vigyázat! Csalok!” címmel. Feleségével, Nádor Olgával példamutató házaséletet élt.
A háborús szolgálat után 1945-ben az Országos Artista Egyesület elnökségi tagjává választották. Vidéki turnéira igen gyakran elkísérte – a később hazáját elhagyni kényszerült – Karády Katalint.
1956 után a volt Szovjetunió nagyobb városai (Moszkva, Leningrád, Riga) mellett gyakran hívták Párizsba, Londonba, Brüsszelbe, Luxemburgba, és Zürichbe. 1967-től állandó meghívottként vett részt a bűvészek világkongresszusain.
Ötvenedik születésnapja alkalmával az érdemes művész (1960), 1971-ben pedig (nyugdíjba vonulásakor) a kiváló művész kitüntető címet kapta meg. 1962-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalatnál (MACIVA) állt alkalmazásban, s jelentős érdemeket szerzett az új Fővárosi Nagycirkusz helyreállításában (1971) 5000 mutatványt és kombinációt ismert, ebből 1000-et színpadképesen. „Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.” – vallotta. Még hetvenévesen is a tükör előtt gyakorolt: utolsó fellépése 1986. január 13-n volt a Mikroszkóp Színpadon.
Forrás: Wikipedia
