Közös kiállításon mutatkozik be Pekingben ef. Zámbó István és Szu Hszin-ping kínai képzőművész. A hétvégén nyílt tárlat a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben látható.
Egyfajta művészeti párbeszédhez nyújt teret a magyar kultúra pekingi központja azzal, hogy a két ország egy-egy művészének, illetve festményeik, grafikáik, rézkarcaik párhuzamos bemutatásával készteti gondolkodásra közönségét, elsősorban a kínai érdeklődőket - mondta Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet, aki a kiállítást megnyitó beszédében utalt arra, hogy tavaly Szalay Lajos és Fan Csou képei kerültek ugyanitt egymás mellé a falra.
A hagyományteremtő szándékkal indított kísérlet legfrissebb főszereplői között tíz év korkülönbség van. Szu a fiatalabb: 1960-ban született Belső-Mongóliában. Ugyanakkor két olyan, világot látott művészről van szó, akiknek már számos alkalommal volt lehetőségük bemutatkozni a világ különböző galériáiban.
A két festő, grafikus alkotásai nem mutatnak hasonlóságot, amit már csak azért is felesleges volna keresni, mert más szemlélettel közelítik a világot, más technikával dolgoznak, más és más üzenetet igyekeznek közvetíteni.
A magyar művész képviseletében a Szentendréről érkezett Erdész László köszöntötte az egybegyűlteket, és azon kívül, hogy bemutatta a magyar avantgárd művészet jeles képviselőjét, arról is beszélt, hogy a Pekingbe hozott 20 kép kizárólag erre a kiállításra készült, és a művész a hozzájuk használt kézi merítésű papírok gyártásában is személyesen részt vett.
Szu Hszin-pingről kritikusai megállapították, hogy eddigi munkássága során igyekezett távol tartani magát a politikával átitatott művészettől és sokkal inkább az élet és az idő iránti érzelmeinek kifejezésére fordította figyelmét. Viszonylag nagy fekete-fehér rézkarcairól Erdész László megjegyezte, ilyen méretű és kidolgozású műveket ebben a műfajban ma Magyarországon már nem lehet látni.
Forrás: MTI
