Ókori szentély maradványait tárták fel svéd régészek Egyiptomban, az Asszuántól 65 kilométerre északra fekvő Gebel el-Szilszila kőfejtőnél.
A Nílus nyugati partján lévő kőfejtőt Bek (Bak), Ehnaton udvari főszobrászának a felügyelete alatt nyitották meg a XVIII. dinasztia idején, az innen származó homokkövet az amarnai és a luxori építkezéseken használták fel.A Lundi Egyetem régészei 2012 óta végeznek ásatásokat a helyszínen, azóta, amióta a lelőhelyen felfedezték III. Amenhotep és II. Ramszesz kartusait, valamint a csillagos égboltot megjelenítő ókori sziklarajzokat - olvasható az Al Ahram online kiadásában.
Naszr Szalama, az asszuáni műemlékvédelmi hivatal igazgatója szerint az ókori szentély felfedezéséhez Ludwig Borchardt (1863-1938) német régész térképeinek tanulmányozása vezetett el. A 35,2 méterszer 18,2 méteres szentély maradványaira a Nílus keleti partján, IV. Amenhotep sztéléjének közelében bukkantak. Az ásatások során eddig az épület fundamentuma, a gigantikus oszlopok talapzata, a külső és belső falak maradványai kerültek napvilágra.
Mamdúh Mohamed Güd ed-Damáti műemlékvédelmi miniszter a felfedezés jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a leletek egyértelműen bizonyítják: Gebel el-Szilszila az ókori egyiptomiak számára nem egy egyszerű kőfejtő volt, ahonnan a grandiózus projektekhez szállították az építőanyagot.
"Szent területnek számított, ezért emeltek templomot" - fogalmazott a miniszter, aki szerint a XVIII. dinasztiától a ptolemaioszi korig, sőt még a római uralom idején is működött a szentély.
Forrás: MTI