Vagy inkább feloldás és újrakezdés? Pünkösdi érdekességek és hagyományok után kutattunk Egyiptomtól Csíksomlyón át egészen a Salzburgi Pünkösdi Játékokig.

Általános jelenség a vallási és a nemzeti ünnepek tekintetében, hogy bár évenkénti ismétlődésük révén folyamatosan együtt élünk velük, pontos eredetüket tekintve gyakran hiányosak ismereteink. Pünkösdhétfő 1993 óta munkaszüneti nap Magyarországon, így a társadalom szinte teljes egésze valamilyen módon kapcsolatba kerül e jeles nappal, még abban az esetben is, ha vallási meggyőződésből egyébként nem tartaná számon. A karácsonyhoz és a húsvéthoz hasonlóan egyházi ünnep, de ugyanúgy számos, nem vallási vonatkozású szokás kötődik hozzá. Elsősorban közösségi esemény, melynek szövevényes hagyományai több ezer éves múltra vezethetők vissza.

Pünkösd eredete az Ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének, a Tóra adásának emléknapja, az új kenyér ünnepe. A három főünnep – kovásztalan kenyér, aratás, és betakarítás ünnepe – közül a középső, az Egyiptomból való kivonulás utáni ötvenedik naphoz köthető, amikor mindenfelől nagy sokaság zarándokolt Jeruzsálembe. Maga a pünkösd elnevezés is a görög pentecosté, vagyis ötvenedik szóból származik. Az aratás vagy az első búzatermés ünnepének, de a hetek ünnepének is nevezték, mert hét héttel a kovásztalan kenyér ideje után ülték, az első kéve felajánlását követő ötvenedik napon.

"Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!" (3Mózes 23:15-16)

Már Újszövetségi vonatkozás, hogy szintén ötven nappal húsvét után, a 7. vasárnapon és hétfőn ünnepli a katolikus egyház az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetét és a Szentlélek kiáradását az apostolokra, mely kétezer évvel ezelőtt új fejezetet nyitott a kereszténység életében. Húsvét lezárásaként szintén mozgó ünnep, melyre május 10. és június 13. között kerülhet sor. Eredetileg egész héten át tart, de csak két napja, a vasárnap és a hétfő hivatalos. Egyidős az egyházzal, hiszen Jézus tanítványai ezen a napon gyűltek össze, noha ünnepként csak II. századi feljegyzésekben említik először.

1956-ig vigíliáját, vagyis az ünnep előestéjén tartott hagyományát, 1969-ig oktáváját – az ünnepet követő hét utolsó napját – is számon tartották, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik, a mai napig számos esemény és hagyomány kötődik hozzá.

Ezek közül Magyarországon a legismertebbek a májusfa állítása, illetve a május elsejére felállított fa lebontása, a különböző vetélkedőkkel és ügyességi játékokkal kísért pünkösdi király és királynéválasztás, illetve a zarándoklatok közül a csíksomlyói búcsú. Utóbbiról a XV. századból maradt fenn az első írásos emlék: a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány és ókori római elemek. A termékenység, a nász ünnepe és szimbolikus megjelenítése dominál, fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a jázmin és a bodza. A Római Birodalomban május hónap folyamán tartották a Florália ünnepeket Flóra, a növények, virágok, és a tavasz istennőjének tiszteletére.

A pünkösdi hangulat emelkedettsége számos művészt is megihletett az évszázadok során. Giotto, El Greco és Tiziano leghíresebb művei mellett a téma változatos feldolgozási formáival találkozhatunk, sőt, olyan nagyszabású zenei események is kötődnek hozzá, mint a nevezetes Salzburgi Ünnepi Játékok. A rendezvénysorozat egyik szülőatyja, Hugo von Hoffmannstahl 1919-ben így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Évente kellene fesztiválokat rendezni, de nemcsak nyáron, hanem más időpontokban is, mondjuk karácsonykor, télen, húsvétkor és pünkösdkor is.” Az első Pünkösdi Koncerteket Herbert von Karajan vezette be 1973-ban, a Húsvéti Ünnepi Játékok bérleteseinek érdeklődésére számítva. 1982-ig három zenekari hangverseny szerepelt a programban, az eredeti „Pünkösdi Koncertek” elnevezéstől 1997-ben vett búcsút Salzburg, amelynek ezt követően Baden-Baden adott otthont, Salzburg pedig 1998 óta a Salzburgi Pünkösdi Ünnepi Játékok rendezője. Témája 2007 óta a nápolyi barokk és a korai klasszicista zene.

Itthon is sokszínű programkínálatból válogathatunk akár a lelki elmélyülést, családi pikniket, vagy a történelmi fesztiválozást helyezzük előtérbe. Évezredes közösségépítő hagyománya és pozitív üzenete révén minden lehetőségünk adott, hogy a legváltozatosabb formában és méltóképpen emlékezzünk meg e jeles ünnepről.