Karitatív célból csendülnek fel Mozart szimfóniái Kocsis Zoltán vezényletével május 30-án, 20 órakor a Művészetek Palotájában. Az évente megrendezésre kerülő koncert bevétele 25 éve segíti a rászoruló gyermekeket.

Kocsis Zoltán világhírű zongoraművész és karmester az Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója 1990-ben felajánlotta, hogy születésnapja alkalmából minden év május 30-án koncertet ad a szervezet javára. A művész az 1991 óta rendszeresen megrendezésre kerülő hangverseny teljes bevételét ajánlja fel a szolgálatnak, mellyel rászoruló gyermekeken segít: kivizsgálási, gyógykezelési és műtéti költségeket fedez. Az általa összeállított programban való fellépést a közreműködésre felkért barátaival együtt ingyen vállalja, sajátos, bensőséges módon ünnepelve évfordulóját.

Az esten Mozart B-dúr szimfóniája, az Esz-dúr kürtverseny és a g-moll szimfónia hangzik el, közreműködik Borbély Balázs (kürt) és a Solti György Kamarazenekar, vezényel Kocsis Zoltán. Az NGYSZ évente több karitatív célú rendezvényt szervez, amelyek bevétele hozzájárul a hátrányos helyzetű, rossz sorsú, beteg, árva gyermekeket segítő 12 programja működtetéséhez. A programok közül leghangsúlyosabb az egészségügyi, az ösztöndíj- és a képzési program.

Kocsis Zoltán nemzetközi karrierje 18 éves korában a Magyar Rádió Beethoven-versenyének megnyerésével indult. Néhány év alatt szinte berobbant a nemzetközi zenei világba, a világ számos vezető zenekarával fellépett, rendszeres sztárvendége a nemzetközi zenei élet rangos fesztiváljainak. Olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott együtt, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Lovro von Matacic, Charles Dutiot, Herbert Blomstedt vagy Michael Tilson Thomas.

1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellép, és zongoraművészi pályája mellett komponál is. Ennek egyik kiemelkedő példája Schönberg „befejezetlen” operájának, a Mózes és Áronnak komponált harmadik tétele. Bartók zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy-lemezét Gramophone-díjjal és az Év Hangszeres Felvétele díjjal ismerték el.

Kocsis Zoltán 1997 őszétől vette át a Nemzeti Filharmonikus Zenekar - akkor még Magyar Állami Hangversenyzenekar - irányítását. Az elmúlt években Európa számos országában, valamint Japánban és az Egyesült Államokban vettek részt szakmai és közönségsikert arató körutakon. Megújult zenekarával adott koncertjeit mind a kritikusok, mind a közönség világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte.

2004 januárjában életműdíjat kapott a cannes-i Midemen, ahol a francia kulturális miniszter átadta neki a művészeti érdemrend lovagi fokozatát, amelyet még 2002-ben kapott meg a francia zene népszerűsítése érdekében végzett kimagasló munkájáért és egész muzsikusi tevékenységéért. 2005 márciusában Kocsis Zoltán munkásságát - 1978 után másodszor is - Kossuth-díjjal ismerték el, 2006. március 25-én, Bartók születésének 125. évfordulóján pedig átvehette a szakmai grémium által odaítélt Bartók-Pásztory-díjat. 2007. január 23-án az oktatási és kulturális miniszter "a magyar kultúra követe" címet adományozta Kocsis Zoltánnak. 2012. május 30-án, 60. születésnapján megkapta a magyar nemzet tiszteletét kifejező Corvin-lánc kitüntetést.

2012 szeptemberében életmentő szívműtétet hajtottak végre rajta, néhány hónappal később azonban már újra színpadon állt, Richard Strauss 2013-as Capriccio-bemutatója kapcsán pedig a Kultúrpart stábjának is nyilatkozott.