Kudász Gábor Arionnak Az emberi lépték, Sopronyi Gyulának Kilencven perc, Stiller Ákosnak Roma Biblia című pályaművéért ítélt oda fejenként 500 ezer forinttal járó ösztöndíjat a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíj zsűrije.
A három jelölt közül októberben hirdetik ki a nagydíjast, aki további 3,5 millió forintot vehet majd át. Kőrösi Orsolya, az elismerést alapító Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: rossz jelzés volt, hogy a magyar fotográfiának, amely annyi kiemelkedő alkotóval rendelkezik, nem létezett egy olyan díja, amelyre az egész világ odafigyel.
Horányi Attila, a zsűri elnöke a frissen alapított elismerést méltatva kiemelte: fontos, hogy kik ülnek a zsűriben és hogy mennyi pénzt lehet nyerni, de egy díj valódi értékét a pályázók száma és minősége mutatja meg; panaszra pedig nem lehet ok – tette hozzá. A művészettörténész szerint a zsűri több körben választotta ki a három ösztöndíjast, akik közül bármelyikük a Capa Központ büszkeségére válik majd.
Az ösztöndíj után az elismerés odaítéléséről is egy neves magyar és nemzetközi szakemberekből álló független zsűri dönt, amelynek Horányi Attila, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének adjunktusa mellett tagjai Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus; Perenyei Monika művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet munkatársa; Regina Anzenberger, az Anzenberger Galéria tulajdonosa és vezetője; Dimitri Beck, a Polka magazin főszerkesztője és Clare Grafik, a The Photographers' Gallery főkurátora. A zsűri munkáját titkárként Virágvölgyi István, a Capa Központ szakmai igazgatója segíti, akinek szavazati joga nincs.
„Ottó heti hat napot dolgozik. Nyolc órás műszakja alatt 18.000 darab téglát ereszt ki a présen, ami 3-4 családi házra való tégla. Éjjel az álmait is a téglák népesítik be, de húsz év alatt mióta a romániai gyárban dolgozik, állítja egyszer sem gondolkodott el azon, hogy ő mit építene az egy napra jutó mennyiségből. Ottó hat tégla magas, ennyit átlagosan 15 másodperc alatt állít elő. Az automatizált üzemben a fázisokat öt munkás felügyeli. Az éjjel-nappal termelő csarnokokban nem lehet érzékelni az emberi jelenlétet. Tavaly egy takarítóra a rakodórobot rátett egy raklap téglát, 80 x 15 kg = 1,2 tonna. A világ legerősebb embere több mint két tonnát emelt fel. A felelősség a morális világ építőeleme. A fizikai és a morális teher egyaránt hordozható, de mindkettőnek súlya van” – írják a Capa központ honlapján a sorozatról.
Korniss Péter fotóművész Soporonyi Gyula Kilencven perc című sorozatáról szólva kiemelte, a szemlélő semmit nem lát a felvételek készítése idején zajló futballmeccsekből, csak hallatlanul fotografikus szemléletmóddal elkapott pillanatokat. "Van valami feszültség, valami rejtély ezekben a képekben: azt látjuk, amit a stadionok fényei megvilágítanak, és az egészből összeáll egy különös világ" – fogalmazott.
„Kilencven perc a játékidő, kilencven perc, míg a reflektorok kigyúlnak, amik nem csak a pályát, hanem az stadionon kívüli világot is megvilágítják. Míg a több száz vagy ezer néző a stadionban történteket figyeli, erre az időre teljesen megváltozik a futballpályát körülvevő környezet. Olyan dolgok kapnak hangsúlyt és emelkednek más szintre a fény által, amik csak a mérkőzés idején láthatók, majd befejeztével ismét rejtve maradnak” – szól a rövid leírás Sopronyi Gyula sorozatáól.
Horányi Attila hozzátette: három egészen különböző felfogású fotográfust díjaztak. Stiller Ákos klasszikus dokumentarista munkával állt elő, a roma témájú pályázatok közül az emelte ki sorozatát, hogy sajátosan működő közösségek pozitív üzenetét szeretné megfogalmazni. Az alkotó egyfelől kíváncsi a valóságra, ugyanakkor reflektál is arra – méltatta az ösztöndíjast.
„Magyarország lakosságának harmada él a szegénységi küszöb alatt, ebből a harmadból minden negyedik lakos mélyszegénységben él. Egy olyan ördögi körben, ahonnan a kitörés szinte reménytelen. Azoknak akiknek mégis sikerült többnyire van reményük és sok esetben ez a hitükből táplálkozik. Tucatnyi kisegyház végez roma pasztorizációs tevékenységet, térítik meg a szegénységben élőket, akik számára a hit jelenti sokszor az egyetlen reménysugarat, amiért érdemes sokadszorra is nekiveselkedni a munkakeresésnek, ami miatt lehet bízni abban, hogy jobbra fordul a másnap” – írják Stiller Ákos Roma Biblia című sorozatáról.
Az ötmillió forint összdíjazású Capa-nagydíjat 2014 októberében alapította meg magyar vagy Magyarországon élő egyéni alkotók vagy kis létszámú alkotócsoportok számára a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Az elismerést minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki vagy amely szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot.
Pályázni már folyamatban lévő, de még nem publikált munkával és a munka folytatását vagy befejezését felvázoló szinopszissal lehetett. A pályázatra a Capa Központ olyan pályaműveket és szinopszisokat várt, amelyek társadalmilag elkötelezett alkotói módokról tesznek tanúbizonyságot.
A zsűri a pályázat első szakaszában három ösztöndíjast választott ki, akik a leadott szinopszisuk alapján folytatják a már megkezdett munkát, és erről beszámolnak a zsűrinek. Ezek után, a pályázat második szakaszában a zsűri kiválasztja a nagydíjast a három ösztöndíjas közül.
Az első nagydíjat 2015. október 22-én, Robert Capa születésének évfordulóján adják át.
Forrás: MTI
