A Városmajori Színházi Szemlének köszönhetően idén nyáron sem maradnak színpadi élmények nélkül a színház szerelmesei. Június 18. és július 4. közt hét darabot mutatnak be a szabadtéri színpadon.

7 magyarországi város 7 legjobb szórakoztató előadását tekinthetik meg az érdeklődők, akik maguk is szavazhatnak az interneten az általuk legjobbnak tartott produkcióra, sőt idén újdonságként szemlebérletet is válthatnak és közönségtalálkozókon is részt vehetnek. Békéscsaba, Csíkszereda, Győr, Debrecen, Kaposvár, Miskolc és Szombathely társulataival és előadásaival ismerkedhetnek meg a budapestiek. De hogy mire is számíthatunk pontosan?

Szenvedélyre: Bernarda Alba háza

Federico García Lorca legismertebb remekei a Vérnász, a Yerma és a Bernarda Alba háza, melyek több országában is óriási sikereket arattak. Azonban nem indult könnyen a spanyol szerző pályája: első darabját, mely egy csótány és egy pillangó reménytelen szerelmét mutatta be, a közönség kinevette, ezért García Lorca később azt mondta, hogy a Mariana Pineda című műve volt az első színdarabja, a furcsa szerelmet bemutató El maleficio de la mariposat pedig letagadta. A szenvedélyes és magával ragadó, női sorsokat bemutató Bernarda Alba házával kapcsolatban már nem merültek fel ilyen problémák. A darab sikereit azonban García Lorca nem élhette meg. 1936-ban, a spanyol polgárháború kitörése után nem sokkal – két hónappal a Bernarda Alba háza megszületése után – egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, műveit pedig a Franco-rendszer teljes időszakára betiltottál Spanyolországban.

A lélek mélységeinek ábrázolására: Édes Anna

Társadalmi és egyéni drámák, mélyen megbúvó feszültség, feloldhatatlan ellentétek, világok találkozása egy krisztinavárosi lakásban. Kosztolányi híres történetének már a műfaja is beszédes: lélektani regény. Tehát nem a tett és nem a cselekmény a fontos, hanem az ahhoz vezető út, a lélek mélységei. Az író pedig páratlan érzékkel festette meg karaktereit és a köztük feszülő konfliktusokat, olyannyira, hogy bár a kilencvenedik életévét tapossa a regény, mondanivalója ma is ugyanúgy aktuális. Ezért állította színpadra a Csíki Játékszín társulata is, mely a megszokott színpadi feldolgozásokkal ellentétben a történet új aspektusait mutatja be. A tragikum mellett az előadásban a huszadik századi történelem is megjelenik, a színpadi kabaré világának felidézésével. Mindenkinek ajánlott, aki mély és elgondolkodtató élményre vágyik.

Bravúros vígjátékra: Figaro házassága

Beaumarchais első nagy sikere A sevillai borbély volt, melyet sikerült minden tekintetben felülmúlnia a Figaro házasságával: remek kritika, fergeteges fogadtatás, melynek köszönhetően Beaumarchais egy csapásra ünnepelt szerző lett. Vígjátékaival nem kevesebbet ért el, mint a műfaj megújítását, köszönhetően a korábbi drámáktól eltérő pergőbb cselekménynek és élénkebb dialógusoknak. Ezzel Diderot drámaelméletét is igazolta, mely szerint a jó drámának a klasszikus francia dráma erőltetett szabályait hátrahagyva a valódi életet kell bemutatnia komolyan, de nem a végletekig tragikusan. És a Figaro pont ilyen mű: vérbő, pergő ritmusú, humoros, remek kor- és jellemrajz, ugyanakkor bravúros cselvígjáték is. Pont olyan összetett, mint amilyen Beaumarchais jelleme is volt: egy személyben kegyeltje és kritizálója a francia udvarnak, aki néha a legmagasabb felhők között, néha pedig a legsötétebb tömlöcök mélyén töltötte idejét.

Lírai realizmusra: Istent a falra festeni

Bár első – és akár többedik – látásra is humorosnak tűnhet az Istent a falra festeni című előadás, egy percig sem fogjuk elfelejteni, hogy költői sűrítettségű tragikomédia az, ami a színpadon zajlik. Nehéz sorsok, fájó emlékek, megfejthetetlen kérdések, pillanatnyi örömök és sok szánandóan nevetséges hétköznapi probléma, melyeket nem old meg sem az idő, sem a különböző rendszerek. A leleményes dramaturgiának köszönhetően azonban nem érezzük úgy, hogy elfordítanánk a tekintetünket a színpadról. Épp ellenkezőleg: meghatottan nevetünk a végletes figurák és furcsa szituációk néha szomorú, mégis abszurd és szórakoztató realitásán.

Újrafényezett klasszikusra: Magyar Elektra

A mű közel 500 éves töretlen sikeréhez mindenképpen hozzáad, azt izgalmasan tölti meg élettel Háy János átirata, melyben „mai nyelven” idéződik meg a nyelvújítás előtti nyelvezet. Bornemisza Péter magyar nyelvű Elektra-átdolgozása 1558-ban jelent meg. A bécsi nemesség kérésére fordította le az eredeti Szophoklész-drámát, azonban műve sokkal inkább erőteljes értelmezése lett az eredetinek, mintsem szimpla fordítása. Számos új jelenettel bővítette a történetet, melyben korának keresztény erkölcsiségére és a magyar társadalomra is rejtett el célzásokat. Emellett az összes pogány elemet elhagyta, vagy keresztényre cserélte a drámában. A kaposváriak „fizikai színházi” előadásában minden még közelebb kerül a mai ember világához.

A mindig aktuálisra: Tóték

Örkény István zseniális regény-drámája minden korosztályt képes rabul ejteni. Nem számít ugyanis, hogy 1966-ban íródott (később több nyelvre is lefordították, s meghozta számára a világsikert), a benne feldolgozandó problematika – hogy mit tesz a háború az emberi lélekkel, hogyan torzítja el őket helyrehozhatatlanul – sajnos ma is ugyanolyan aktuális. Többek között ez az oka annak, hogy folyamatosan műsorra tűzik a színházak, ahogyan a legendás filmet is, Latinovits Zoltán főszereplésével. Ha ismerjük és szeretjük azért, ha még nem láttuk, akkor azért érdemes jegyet váltanunk a Miskolci Nemzeti Színház városmajori előadására.

Nagyívű történelmi drámára: Vitéz Mihály

A Weöres Sándor Színház névadójának 100. születésnapjára drámaírói pályázatot hirdetett, melyen Székely Csaba Vitéz Mihály című drámája vitte el a pálmát. A történetben minden benne van, amitől egy darab izgalmas lehet: mozgalmas történelmi periódus, remek korrajz, óriási kaliberű, fifikás főszereplő – nem mellesleg a románok nemzeti hőse -, intrika, árulás, lojalitás és csalás. Mindehhez a 17. század Erdélye adja a színes és zaklatott hátteret, ahol mindenki küzd mindenki ellen, mint a 21. századi Európában. Vitéz Mihály, aki a szerző szerint képességeivel bőven meghaladta a korát, hiszen egy mai politikus képességeivel volt felvértezve.

A Városmajori Színházi Szemle idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A Szemle versenyprogramjába 7 nem budapesti színház egy-egy produkciója kapott meghívást. Az előadásokat a szakmai zsűri kíséri figyelemmel, aki a produkciókat több kategóriában díjazzák majd.