Levelek a királyi udvarból címmel látható egy válogatás a Farkas Archívumból a Gödöllői Kastélyban június végéig. Többek közt Sissi 37 magánlevelét is kiállították, amelyeken keresztül a királyné mindennapjaiba is bepillanthatunk.
Az állam most megvásárolta a teljes irategyüttest, és a gödöllői kastélyban a látogatók is megcsodálgatják a már restaurált papírrégiségeket. Erzsébet királyné élcelődő humorát és szomorúsággal terhes mindennapjait is elképzelhetjük a leveleket olvasva.
Június végéig 20 levelet és 40 tárgyat állítanak ki Gödöllőn, és később újabb kamarakiállításokat rendeznek a dokumentumok közül válogatva. A cél, hogy 2-3 év elteltével könyv készüljön, és internetes felületeken böngészhető legyen a közgyűjteménybe került anyag. Erzsébet királyné, Ferenc József, Rudolf, Andrássy Gyula vagy Hauszmann Alajos leveleiből sok részletet megtudunk magánéletükről és a bécsi udvar mindennapjairól.
A Euronews konkrét példákról is beszélgetett a Gödöllői Királyi Kastélyban működő múzeum igazgatójával, Gönczi Tiborral. Az interjú részleteit közöljük a teljes anyag itt olvasható.
Hány évig tart, amíg a kutatók feldolgozzák a teljes anyagot?
Reméljük, hogy rövid, de 2-3 év biztos kell. Egy részüket már ismerjük, de vannak még feltáratlan dokumentumok. Azt tudjuk, hogy kik közötti levelezések maradtak ránk, de a levelek pontos tartalmát még nem ismerjük.
Átfedésben van ez azzal az anyaggal, ami 1992-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál, Kedves Idám címmel?
A gyűjteménynek pontosan ez az egyik különlegessége, hogy a nyomdai kiadásból ismert sorokat eredeti példányban, a királyné kézírásával böngészhetjük a gödöllői kastélyban. Nem könnyű a kézírást olvasni. A kötetben megjelent levelek eredeti példánya is hozzánk került tehát, de ez csak egy töredéke a teljes anyagnak. Eddig Magyarország birtokában kettő darab, Erzsébet királynénak tulajdonítható kézzel írott levél volt, most már a kastély közgyűjteményébe 37 darab került Erzsébettől. De Ferenc Józseftől, Rudolftól, Andrássy Gyulától, Hauszmann Alajostól is láthatók nálunk levelek.
Erzsébet felnőttként tanult magyarul, mégis olyan tökéletes mondatokat írt, mint egyik levelében 1865. július 12-én, Klaushofból: „Az élet itt elég unalmas. Mulatságos társaságra még nem akadtam, és kilátásom sincs arra.”
Erzsébet királyné számára titkos fegyver is volt a magyar nyelv, az udvaron keresztül történő szabadabb kommunikációt tette lehetővé számára, de persze nem ezért tanult magyarul, hanem mert tényleg kedvelte a magyarokat. A tanulást segítendő került mellé Ferenczy Ida, akinek a személye teljesen meglepő, hiszen csupán köznemesi családból származik. A társalkodónőket sokkal magasabb szintről választották. Később ezt egy cím adományozásával Erzsébet közbenjárására Ferenc József megoldotta. Ami pedig a magyarok iránti szimpátiáját bizonyítja, hogy társalkodónőinek szinte teljes körét magyarok közül választotta, és a főudvarmester is magyar volt. Erzsébet saját maga is írt verseket, legkedvesebb költője Petőfi volt. A királynénak komoly szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében.
Leveleket érdekes olvasgatni, de nehéz kiállítani.
Ez így van, de ezek igazi papírrégiségek, egy részük már restaurált dokumentum. Mi is restauráltattuk azokat, amik a legkritikusabb állapotban voltak. A tinta, amit akkoriban használtak, rendkívül fényérzékeny, ezért csökkentett világítás mellett és csak rövid időre állítjuk ki ugyanazokat a darabokat. Időnként majd cseréljük a kihelyezett anyagokat. A vitrinek mellett nyomtatásban könnyebben olvasható verziókat is kitettünk.
Erzsébet egy levelében panaszkodott Ferenczy Idának, hogy milyen vacak tollakkal kell írnia. Fennmaradtak a levelezéshez kapcsolódó tárgyak?
Ki is állítjuk azokat a személyes tárgyakat, úti tintatartókat, úti órákat, amelyek a levelezésekhez vagy az azokhoz kötődő utazásokhoz kapcsolódnak. Bemutatjuk a felsőbabádi kastély képét is, aminek a padlásán csodával határos módon átvészelte a háborúkat a gyűjtemény. Összesen húsz irat és negyven műtárgy látható az első kamarakiállításon június végéig.
Forrás: Euronews
