A kínai Nagy Fal legrégibb szakaszai mentén található természetes környezet visszaállításra dolgoznak ki nagyszabású programot a mai Santung tartomány, az egykori Csi állam területén.
A felújítási, állagmegóvási munkák a kulturális emlékek és a természeti környezet védelmét szolgálják - közölte Hszia Cse-hsziu, a helyi kulturális örökségvédelmi hivatal igazgatója. Mint mondta, különös tekintettel lesznek az egykor védelmi célokból épített fal katonai műemlékeire.
Az úgynevezett Csi falat Kr.e. 770-476 között építették, a Nagy Fal legidősebb szakaszaként tartják számon. Egy ma Csangcsingnak nevezett település kis falujában kezdődik, csaknem 620 kilométer hosszan a fal részeként átjárók, erődök, kapuk, jeladó tornyok alkotják. A kikötőváros, Csingtao szomszédságában vezet a tengerbe.
A behatolók elleni védelem fontos építményét a történelem során több mint húsz uralkodó tartatta karban, építtette újjá - mondta Hszia a Hszinhua hírügynökségnek.
A kínai Nagy Fal az ország északi határán épített erődítményrendszerek, fallal összekötött bástyák összessége, amelyet a betolakodó északi nomád törzsek támadásai ellen építtettek. Soha nem volt összefüggő, a különböző dinasztiák volt, hogy megtoldották, de előfordul, hogy nem is használták. A legelterjedtebb, ma látható falszakaszok a Ming-dinasztia (1368-1644) idején épültek téglából. A korábbiak fő építőanyaga többnyire döngölt föld volt.
A fal nagyobb része az enyészetnek van kitéve, bizonyos részei már csak nyomokban, vagy még úgy sem fedezhetők fel. Egyes helyeken vandálok hordták el a tégláit építkezésekhez, másutt a bányászoknak volt útban. A hatóságok igyekeznek őrzését megoldani, védelmével és a büntetésekkel a további rombolásnak szeretnék elejét venni. Az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökségek listájára.
Forrás: MTI
