Kisiskolás kora óta gitározik, játszik a Biebersben, bandájával, a Margaret Islanddel a legnagyobb fesztiválokon koncertezik. Füstös Bálinttal az EFOTT-on beszélgettem.

Második általános iskolás voltam, amikor a Farkas Ferenc Zeneiskolában elkezdtem klasszikus gitárt tanulni. Nagyon sokat tanultam Nagy Júliától. Ő szerettette meg velem a gitározást, és mutatta meg, hogyan tudok akkordokat játszani. Innen indult a könnyűzene iránti rajongásom, elkezdtem otthon mindenféle dalokat, köztük rengeteg Beatlest játszani. Júlia után Kiss Péter volt a tanárom, jazzt pedig Gyémánt Bálinttól tanultam.

A könnyűzene mellett mennyire foglalkozol a jazzel illetve a komolyzenével?

Ha játszani nem is játszom aktívan, de mind a kettőből rengeteget profitálok nap mint nap, koncertek, próbák során.

Vissza tudsz emlékezni arra a pillanatra, amikor eldöntötted, hogy gitározni fogsz?

Az, hogy szeretnék zenélni, már kiskoromban nyilvánvalóvá vált. Mindig azokkal tudtam jól játszani, akikkel lehetett valamit zörögni, kiültem a nagyszoba közepére és vertem a kisasztalt, miközben hallgattuk a Kalákát. Így nézve a megszállottság mindig is meg volt bennem, de tudatosan 14-15 évesen döntöttem el, amikor az első gimnáziumi zenekart megalapítottuk. Akkor volt egy kattanásom, és azóta is, 0-24-ben a zene körül forog az agyam.

A toldys (Toldy Gimnázium - a szerk.) zenésztársaid közül van valaki, akivel ma is együtt zenélsz?

Persze, Törőcsik Kristóffal például együtt alapítottuk a Margaret Islandet, és együtt is írjuk a dalokat. Ez egy nagyon jó kapcsolat, egy bólintásból megértjük egymást. Ő nagyon sok dal ötletet ír, de általában nem tudja, hogy legyen vége a számoknak. Én is írok, és ami még jobb, hogy a Kristóf dalait mindig nagyon könnyen be tudom fejezni.

Szóval akkor nincs igazán leosztva köztetek, ki mit csinál.

A Margaret Island egy nagyon szűk alkotóközösség. Azért vagyunk hárman, mert azt gondolom, hogy ez még az az embermennyiség, akik kompromisszumok nélkül tudnak együtt dolgozni. Kristóffal együtt jártunk a Toldiba a legjobb barátom is egyben, ezért nagyon könnyen megy a munka. Senki másban nem bízom annyira, mint benne.

2013-ban a Kultúrpart LGT gitárversenyének különdíjasa lettél, és ha jól tudom, ennek kapcsán találkoztál Puskás Petivel is.

Nagyon megörültem, mikor megláttam, hogy LGT dalt kell feldogozni. Anyukám kedvenc zenekara az LGT, így rengeteg dalt ismertem. A díjazott videóm kapcsán keresett meg Puskás Peti azzal, hogy fiatal zenészeket keres a zenekarába, és nincs-e kedvem csatlakozni.

A különdíjhoz kapcsolódik egy másik szál is, a nyeremény része volt, hogy felvehettem egy dalt a Kultúrpart Stúdióban. Akkor nem tudtam eldönteni, mire használjam fel a lehetőséget. Volt olyan öltetem, hogy egy saját dalt rögzítek, csak gitárral. Aztán inkább húztam-halasztottam a dolgot, és amikor a Margaret Islanddel úgy alakult, hogy megszületett néhány dalunk, akkor mondtam, hogy srácok, itt van ez a lehetőség, éljünk vele. Nagyon sokat köszönhetek ennek a versenynek, mert egyrészt ez indított el Petiék felé, másrészt a saját zenekaromat is ez indította el az úton. Ha nincs ez a lehetőség, akkor nem tudjuk ilyen minőségben felvenni az első dalunkat, azt nem hallja Bródy János, satöbbi. Vicces, mert minden ilyen apró dolgokon múlott eddig, ami aztán továbblendítette a karrieremet.

Bródyval azóta is együttműködtök?

Az ő kérésére feldolgoztuk az Egy lány sétál a domboldalon-t. Mostanában is van, hogy eljön koncertjeinkre, figyeli a zenekart, és elmondja a véleményét. A Nagyszínpad verseny során például ő volt a mentorunk.

A Biebersben és a Margaret Islandben is játszol. Mindkettő nagy falat. Hogy tudod megosztani az erődet a két zenekar között?

Mindkét bandától nagyon mást kapok. A Biebersben az a jó, hogy az a felelősség, ami Kristóffal meg Vikivel van rajtunk a Margaretben, az Petiékre hárul a Biebersben. Én itt csak egy gitáros vagyok, és ezt élvezem nagyon. Zseniális zenészekkel játszhatok, az egész örömzenélés, viszont nincs rajtam olyan nagy teher, mint a Margaret esetében. De az meg a saját zeném, a szerelemprojektem, az sokkal inkább én vagyok zeneileg.

Érettségi előtt is biztos voltál már benne, hogy zenész leszel?

Nem, egyáltalán nem. Szerencsére mindig jól tanultam, de valahogy az életemben egyre fontosabb szerepet játszott a zene, és a gimi utolsó évben már szinte minden hétvégén zenéltem valahol. Szépen lassan bekebelezte az életem a zene, és én is látni kezdtem, meg a szüleim is belátták, hogy nincs kérdés, ezzel akarok foglalkozni.

A szüleid szerették volna, hogy más irányban menj?

Bizonyos szempontból igen, mondjuk van ebben egy nagy adag féltés is. De a zenélés mellett tanulok is, marketinget, ami nagyon fontos és hasznos is. Persze a szüleim nagyon örülnek a sikereimnek. Nekem ez volt az első évem, hogy végigturnéztam az országot a Biebersszel, és nagyon sok olyan dolgot láttam a szakmából, amiről eddig fogalmam sem volt. Jó dolog mindezt ilyen fiatalon megtapasztalni, hiszen a zenélés nehéz szakma.

Az egyetemet mennyire tudod összeegyeztetni a zenével?

Abszolút, a marketing nagyon jelen van a zenében. A zenekarod egy termék, amit ugyanúgy el kell adni. Ebben nekem nagyon sokat segít a suli, a Margaret facebook oldalát is én csinálom. Nagyon érdekes látni, mennyire számít, hogy például képet posztolsz-e vagy linket, milyen hosszú szöveggel teszted ezt, satöbbi.

Van példaképed?

Mindig voltak nagy kedvenceim, itthon és külföldön egyaránt. A hazaiak közül kiemelném Puskás Petit, Gerendás Danit, Miklós Milánt, akiknek a hozzáállásukból, alázatukból nagyon sokat tanultam. Most készül a Margaret Island első lemeze, és érdekes felfedezni olyan hatásokat, amikre nem is gondoltam volna. Többen mondták például, hogy Presseres egy-két hangszerelés. Rengeteget hallgattam őt, de nem gondoltam volna, hogy ennyire meg is fog jelenni a saját zenémben. A másik nagy név John Mayeré, akinek a hangszerelése nagyon nagy hatással volt rám.

Mennyire érződik a korosztálybeli különbség a Biebersben?

Maximum 15 év különbségről beszélünk, ez nem igazán érződik, de azért az vicces, hogy Milánnak már babája van.

Milyen terveid vannak a Margaret Island mellett?

Nekem jelenleg ez a zenekar az álmom, ami valóra vált. Most semmi mást nem akarok. Az összes fesztiválon ott vagyunk, a Petőfi Rádió játssza a dalainkat, ez már így is hihetetlen öröm nekem.

Részt vettetek a Nagy-Szín-Pad tehetségmutatón. Mi volt a tapasztalatod?

Kilenc zenekart hívott meg a Volt és a Petőfi közösen azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak olyan fiatal, kezdő zenekaroknak, akiknek már van egy bizonyos közönségük, de még nem ismertek annyira, hogy nagyszínpadokon játsszanak. Nagyon jó dolognak tartom ezt a kezdeményezést. A tehetségkutató során a Margarettel is megtaláltuk a saját arculatunkat. Készült velünk rengeteg riport, emellett profi technikával játszhattunk. Nem versenyként fogtuk fel a dolgot, összebarátkoztunk egy csomó zenekarral, és nagyon jó volt látni, hogy ennyi értékes induló produkció van Magyarországon.

Cél a zenekarral, hogy külföldön is ismertté váljatok?

A többiek mindig mondják, nekem jelenleg az a fontos, hogy magyarul mondjon valamit a zenénk. De mindig is voltak angol dal ötleteink, szóval szépen lassan szeretnénk majd kikacsintgatni.