Személyesen is átélné a régi párizsi revüszínházak és mulatók különleges hangulatát? A Bor Productions Ooh La La című éjszakai revü-cirkusza július 30-án, 31-én és augusztus 1-jén látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

„Az Ooh La La egy látványos színpadi show, mely a legsikkesebb párizsi mulatók (Moulin Rouge, Lido, Crazy Horse) világába kalauzolja a nézőket. Bámulatos varieté-előadás kitűnő táncosokkal, valamint világhírű cirkuszi előadóművészek és artisták közreműködésével. Pazar jelmezek, lélegzetelállító mutatványok, szenzációs zenék, megindító dallamok, szép lányok, parádés kánkán és egy sármos konferanszié színész lépnek színre a különleges produkcióban” - írják a szervezők közleményükben.

A revü-cirkusz rendezője Steve Bor, egy magyar cirkuszi család sarja, aki zsonglőrként maga is beutazta a világot, 1986 óta készít nemzetközi sikerprodukciókat Bor Productions néven – melyet Kim Bor táncos-koreográfussal együtt vezet – kabarék, hotelek, kaszinók és luxushajók számára világszerte. Az ügynökség olyan elismert, világklasszis előadóművészekkel dolgozik együtt, mint az Ooh La La koreográfusa, Nathan Clarke, aki a BBC The Voice műsorának, a Londoni Olimpiai és Paralimpiai Játékok záróünnepségének valamint a Take That együttes Progress nevű koncertturnéjának koreográfusa volt.

Az Ooh La La egy felnőtteknek szóló éjszakai revü-show, érzéki cirkusz-színház, amilyen még nem volt Budapesten. A forró nyári éjszakák kihagyhatatlan attrakciója, kizárólag 16 éven felülieknek.

Ha a revüszínház, a cirkusz, a kánkán és a fülledt erotika szavak kombinációjával találkozunk, garantáltan mindenkinek a híres-hírhedt mulatók jutnak az eszébe. A mulató neve mára – és saját korában is – egyet jelent a fergeteges színpadi show-kkal és a féktelen bujasággal. De mi is ez a hely valójában?

A dicsőséges múlt…

Párizs legendás szimbóluma, a kánkán és a táncos revük otthona tavaly ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Az 1889. október 5-én megnyílt mulató hamar óriási népszerűségre tett szert a városban, ami elsősorban az akkor még igen botrányosnak számító táncnak, a kánkánnak volt köszönhető. Az előadásokban minden megvolt, ami a sikerhez kellett: fantasztikus kosztümök és díszletek, egy kis cirkusz, zene, ének, rengeteg tánc, mindez igen magas színvonalon előadva. Ugyanakkor Touluse Lautrec szerepéről sem szabad megfeledkeznünk, ha a mulató hírnevének okát kutatjuk: a zseniális festő és grafikus minden mással összetéveszthetetlen plakátjai nagyban hozzájárultak a kultusz megszületéséhez. Természetesen a buja és erotikus elemek miatt bizonyos körökben kifejezetten rossz hírnek örvendett a lokál, de ez csak még több embert csalt be az előadásokra. A mulató jelentőségét mutatja az is, hogy deszkáin számos világhírű sztár is megfordult: Mistinguett, Josephine Baker, Maurice Chevalier, Édith Piaf, Yves Montand-t, Ginger Rogers, Liza Minnelli és Frank Sinatra.

… és a nem kevésbé fényes jelen

Hiba lenne azt hinni, hogy a párizsi mulatók ideje már lejárt. Erre a legjobb bizonyítékok maguk a számok: a mulató 900 férőhelyes nézőterének a mai napig 97 százalékos a kihasználtsága. Ráadásul úgy produkálják ezt a rendkívüli számot, hogy az év mind a 365 napjának estéjén két show-műsort adnak elő. Így évente mintegy 630 ezren fordulnak meg a mulatóban, melynek köszönhetően ez az egyik legnépszerűbb párizsi látványosság. A varietészínház összesen 450 főt foglalkoztat, 2013-as forgalma pedig elérte a 65 millió eurót (20 milliárd forintot). És még nincs vége a megdöbbentő számoknak, a mulató ugyanis a világ legnagyobb pezsgőfogyasztója: évente mintegy 240 ezer üveg pezsgőt fogyaszt el a revük közönsége. De ahhoz, hogy ilyen elképesztő eredménnyel működjenek, természetesen le is kell tenni néhány dolgot az asztalra: az évek óta látható, egyik leghíresebb revüjük, a Féerie (Tündérvilág) című előadás összköltségvetése például 8 millió euró. A hírneves deszkákra sem léphet fel akárki: a kánkántársulatot Dorothea Haug alapította, aki után Doriss-lányoknak nevezik azt a hatvan táncosnőt, akik a tánckart alkotják. A táncosok mindegyikének – amellett, hogy kiváló táncosoknak kell lenniük – el kell érniük a 175 centiméteres magasságot. Az ő kísérőiknek, a húsz Doriss-fiúnak, valamint a műsorokban fellépő akrobatáknak, zsonglőröknek és erőművészeknek pedig legalább 185 centiméter magasnak kell lenniük.